Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1933.09.26., 1. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 106. XIV. A Pasteur kórház ügye.
v a hullaanyag megszerzésének problémája kényei? kérdés,mely bizonyos óvatossággal kezelendő,s melynél különösen na•V gyón megfontolandó, hogy mennyire szabad azt a nyilvánosság elé vinni s a propagandának azt a hatalmas essközés, melyet a publicitás nyújt,felhasználni. Alap; n tiszteletreméltó emberi érzések: a kegyelet,a vallásosság, a szegény emberek iránti szánalom s hasonló érzelmi tényezők azok, amelyeket ezen a téren respektálnunk kell, nemcsak méltányosságból,hanem p politikából is, mert ezek az érzések,főkép hamis tájékoztatás által félrevezetve, egy nemes célt szolgáló igyekezeteinknek útjában állhatnak. De ezen' érzelmek figyelembevételének is meg vannak a maga hatác rai. Ha telj esen, a végső következtetésig kimélni akarjuk őket, akkor zárjuk be bonctermeinket vagy térjünk vissza azokra a korai középkori időkre, amikor az emberi anatómiát disznókon és kutyá- r~ kon tanitották. Csak arról lehet itt szó, hogy megtaláljuk a kellő egyensúlyt az emberi érzések lehető kiméiése s az anatómiai tanitás elengedhetetlen feltételeinek megszerzése között. A legtöbb európai egyetemekről panaszokat hál lünk a hullahiányról. Nálunk a viszonyok,ha nem éppen a ■ legrosszabbak, távol vannak a megkivánt szükséglettől. IUIiió-s városban élünk s azt hi^etnők,hogy hazánkban, ahol a szegénység különösen Trianon óta sokkal nagyobb, mint Közép-és Nyugateunópa kultúráilamaiban, valóságos eldarádója kell, hogy legyen az anatómiai tanulmányoknak. Üajnos, ennek éppen az ellenkezője áll. A szegénységet ellensúlyozza nálunk a sajtótól való borzasztó félelem és az a körülmény, hogy mig odakünn minden tényező, mely az anatómiai tanitás e nélkülözhetetlen szükségletének kielégítésére befolyással 1ehét, átérezve a kérdés rendkívüli fontosságát,előmozdítja lehetőség szerint az ügyet, addig nálunk ez a kérdés sok helyen idegenkedésre, vagy legalább is körünvre talál, az előterjesztésem elején emlitett ankétot felrobbantotta 1914-ben a mu'nkásbiztositónak meghívott két elvtársszerü tagja,-akik kifogásol ták, hogy csak szegény emberek holttesteit használjuk fel a bonctani tanulmányokra s követekték,hogy a társadalom minden rétege egyenlő arányban szolgáltasson e tanulmányokhoz anyagot, a háooru első /100
