Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.06.01., 11. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 24. II. Az anatomiai épületben levő intézetek felszerelésének megosztása

- 59.­roskopiai - anatómiai intézetekben is pl ,) 9'? ? 1335 berliniben vagy a két bécsiben, amely utóbbi­ak közül különben az egyiket, a Tandler-félét a bécsi lapok jelentése szerint be is fogják szüntetni. Ezek az intézetek, bár a tanitásban tisztán csak az u.n. durva anatómiával foglal­koznak, laboratóriumaikból majdnem egyedül csak embyyol ogiai és histologiai dolgozatokat pro­­ducálnak. A makroskopiai bonctan, babár koránt­sem nevezhető még teljesen lezárt, befejezett tudománynak, aránytalanul kevesebb témát nyújt az önálló vizsgálódásra, mint a porphologiai raikroskopos és embryo!ogiai része, s igy gátat vetnénk az anatomiai-tájbonetani intézet tudo­mányos termelésének, ha raegfosztanánk teljesen a mikroskopi kutatás eszközeitől és lehetőségei­től. Már a succrescentia szempontjából is kivána­­tos, hogy a személyzet a szövettan terén is gyakor latot szerezhessen. 2./ Másfelől szükséges az intézetnek bi­zonyos számú raikroskop, megfelelő mikroskopiai készítmény és falitábla a tanítás szempontjából r is. Az egyes szervek leírása az előadásban tö­kéletlen torzó marad, ha a leírás éppen csak a szabadszeramel látható viszonyokra szorítkozik, mikroskopi szerkezetük rövid vázolása nélkül. Hogyan lehetne pl. a szemet, a vesét vagy a ge­rincvelőt előadni, teljesen csak a szabadszeramel láthatókra szorítkozva. Már a cytologia, a szöve­tek általános leírása és biológiai fejtegetése, a histogenesis, a fejlődéstan általános részei stb. nem tartóznak a tulajdonképpeni aaatomiai tanítás tárgykörébe, de a kézinagyitóval és kö­zepes nagyításokkal látható organologiai viszo-

Next

/
Thumbnails
Contents