Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.06.01., 11. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 23. Az I.sz.kórbonctani tanszék betöltése

Wnzö!4" lékébe lépetfTraár Ítészen kapta. Akkor igyekezett mindent, elkövetni, bogy a kívánatos együttmunkál­t* 4: kodást helyreállitsa. Személyzeti nehézségei da­cára is az ide-oda való utazgatások súlyos idő­­vesztessége áfcán első két évében a klinikai bon­colások úgyszólván minaenikénél megjelent s a sectio jórészét maga végezte, azonban sajnálat­tal kellett tapasztalnia, hogy sokszor megesett hogy a klinikák egy-egy egészen fiatal orvost, vagy mütőnövendéket küldtek át a prosecturára, aki az esetet egyáltalában nem is ismerte, sőt egyre másra ismétlődtek azok az alkalmak, amikor klinikai vezető a boncolt szerveket egyenesen t klinikájára átkérette, ami az együttmunkálkodás mellőzése mellett a kórboncnokra nézve egyenesen dehonesztáló érzést is kelt. Ezek után tett még kísérletet arra, hogy Bálint Rezső tanárral egyet értésben német mintára az úgynevezett klinikai boncolások rendszerét bevezesse. Sajnos Bálint tanár halála ennek a megvalósulását lehetetlen­né tette. Mivel belátta, hogy az adott viszonyok között egyedül és saját kezdeményezéséből akivá­­natos együttmunkál kodást helyreállítani nem ké­péé, igyekezett minden erejével a klinikai bonco­lási anyag tudományos feldolgozását a kar szín­vonalának megfelelően kórszövettani, bacteriolo­­giai, biochémiai és kísérleti kórtani alapon mi­nél jobban elvégezni. Minden kérkedés nélkül szá­molhat be arról, hogy intézeti munkatársaival nem egészen hét év alatt közre adott több mint 80 tu­dományos közlésük számolhat be arról, hogy ennek a feladataak tőlük telhetőén igyekeztek a 1 égj ob­f. ban megfelelni. Mindazon, sorozatos elkedvetlene­iPth

Next

/
Thumbnails
Contents