Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.06.01., 11. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 23. Az I.sz.kórbonctani tanszék betöltése

finomabb struktúráját ismertető / Gyógyászat, mel és nagyitóval igazán szebbnél-szebb morpho­­logiai megái 1 apitásokát végezhessen, kiváló e­­gyéni adottságai képesítették. Mint a rajznak és festészetnek elismerést kiérdemelt művelője, nem orvosok előtt is beigazolta művészi képességeit. Ezt a művészi meglátó képességet orvosi műnyel­ven egy a legfinomabb részleteket feloldani ké­pes élő mikroskopiumi lencserendszerhez hasonlít­hatnám. Elmentek sokan és sokszor azok mellett a dolgok mellett, amikről az ő közlései szolnak» a­­kárcse^k évszázadokon át a mübámulók milliói és a művészek és mükritikusok ezrei és ezrei Michel Angelo sistusi kápolnai Utolsó- itélet-et példá­zó kolossalis oltárképe mellett. De amint ezen a műtörténészek stb. egyike sem, hanem mint nem­­régibben- egy istenadta megfigyelŐképességü o­­laszorvos vette észre, hogy Szt Bertalan vértanú lenyúzott bőrére Michel Angelo e monumentális oltárképen a maga megkinzott arcát elrejtve fes­tette meg- épp úgy Orsós Ferenc csodálatot keltő módon tudta a természetnek legkülönbözőbb beteg­ségek folytán meggyötört arcvonásait kiváló mor­­phologiai képességeivel leleplezni.- Benne - sze­rény véleményem szerint - a szépérzék, művészet­­rajongás, mechanikai reconstructios mesteri ügyes­ség tekintetében hunyadvári Arányi Tajos, az el­ső magyar kórboncnok sublimáit átfinomult szel­lemvilága kelt életre. Nem kételkedem, hogy Arányi minden életrajzi ismerője e nézetemet osztani fog­ja. Orsós Ferenc azonban a mai kor tudományos szin vonalára emelkedett Arányi Lajos. Rá is alkalmaz­«• * 1914;-12. sz./ munkái. Arra, hogy pusztít szem-

Next

/
Thumbnails
Contents