Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.06.01., 11. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 23. Az I.sz.kórbonctani tanszék betöltése

14

f, i

1290

valamint a Tanártestület meghívása esetére

szóló nyilatkozatát és referátumában is tisztán az 5 személyére terjeszkedjék ki.

■Bizottsági előadó, mint aki a hazai kórboncnokokat mintegy 25 évre visszamenőleg közvetlenül jól ismerem, legjobb meggyőződésem alapján önként tudtam a bizottság utóbbi megállapodásához hozzájárulni. Szaktudományi meggyőződésemen kivül feltétlenül helytállónak találtam a bizottság ezen állásfoglalását azért is, mert ez voltaképen azt is jelenti, hogy hűek és következetesek akarunk maradni orvoskari tanártestületünk 1926. évi november hó 9,-i rendes ülésében hozott azon határozatához, raikoris a kar 25 érvényes "igen” szavazattal, tehát egyhangú Határozattal kimondta, hogy dr. Orsós Ferenc debreceni ny.r.tanárt meghívja. Azok a nehézségek, amelyek Orsós tanár akkor támasztott feltételeinek teljesitése elé torlódtak^ az 1926/27. tanévi ülésjegyzőkönyveinkben vannak lefektetve.

Az igaz, tekintetes Tanártestület, hogy egy a debreceni egyetemi kóroonctani épület és intézetnek legalábbis megfelelő intézménnyel, a mely a birtokba kerülő tanár tervei és előirásai szerint lenne berendezve és felszerelve - úgy, mint azt Orsós tanár 1926.-ban feltételként megállapította - mi, Pázmányegyetem ma sem rendelkezünk. E helyett az éppen kereken 90 éves fennállásra visszatekinthető I.sz.kórbonctani tanszékünk, épp úgy mint a testvér-kathedrája,úgyszólván immaterialisalódott. Ha másért nem, fel kell ezt jegyeznünk a jövő számára, hogy majdan az utódok igazságosan Ítélhessenek felettünk. Ezért e helyen is leszögezni kivánora, hogy a korhatár szempontjából a nagymélt. vallás és közoktatásügyi kormányzat részéről egész kivételes elbánásban részesített ósdi kórbonctani épületünk ma már szolgálati évének 60.-ik esztendejében lépett, az