Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1934.05.15., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 58. V. Dr. Zalka Ödön magántanár rk.tanári cimmel való kitüntetése
- 41.nyirokerek és nyirokcsomók pedig teljesen daganati 183 mentesek voltak. Mindezek a Zalka által aspiratiosnak nevezett metastasis mellett szóltak; Zalka különben régebbi köpetvizsgálataiban úgy látta, hogy a rákos daganatokból alakilag életképesnek látszó daganatsejtek is bekerülhetnek a köpetbe. UOO ..«fc ü. <. 829 Tekintetes Tanártestület! Zalka Ödön dolgozatai, amelyek magántanári habilitatioja óta készültek / szám szerint 14 /, úgy tárgyuk, mint jellegük szerint változatosak. A daganatsejteknek a köpetből és punctatumból való szöveti kimutatása a mindenapi orvosi gyakorlat igényeit szolgálja. Más munkáival újabban felmerült különleges kérdések megoldásába kiván bekapcsolódni, ilyenek a réztartalom és májcirrhosis viszonyát, a vasnak az agyvelő különböző részeiben való előfordulását s a Basedow kórosoknak szemizom-elváltozásait tárgyaló közleményei. Ritkább kórformák pontosabb megismerésére törekszik a symmetriás vesekéreg-elhalásról és a polymyositisről szóló dolgozataiban. Általánosabb jellegű kórtani problémákkal foglalkoznak az implantatios rákáttételeket a plexus chorioideus kötőszövetének senilis elváltozásait úgyszintén a vitalis festéseket és a blokkadenak a vérképzésre való hatását tárgyaló cikkei. Végül inkább referáló jellegűek a vesekő-betegséget, továbbá a thrombosist és embolia kórbonctanát ismertető munkái, bár az utóbbiban a saját nagy statisztikai anyagát is felhasználta. Mindezek az irodalmi közlések kettős szilárd alapon épülnek fel. Az egyik Zalkának állandó nagy érdeklődése nemcsak szaktárgyának, hanem az összes orvostudományoknak haladása iránt, amely őt tudományos kérdések megoldásában is mindig a legjobb források igénybevételére készteti. A másik basis pedig az az éber figyelem, amelylyel prosecturájának nagy boncolási és szövettani vizsgálati anyagát közvetlen tapasztalatok szerzésére felhasználja; ez könnyiti meg számára az irodalmi feldolgozásra alkalmas esetek kiválasztását és összegyűjtését is. Hogy azután a jeles irodalmi tájokotf
