Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.05.15., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 58. V. Dr. Zalka Ödön magántanár rk.tanári cimmel való kitüntetése

- 35.tényezőinek ismertetésekor leírja Aschoff modellkísérleteit. Afc érfal elváltozásainál! az endothel ésaz érben keringő vérnek a kölcsönhatása, amelyre 5

újabban nagy súlyt fektetnek, lel méltatást. Fertőzés és a thrombusképződés közti összefüggésre nézve felsorolja a sajat maga és a mások által a tüdőembolia statisztikájára nézve tett megállapításokat, s arra az eredményre jut, hogy a fertőzés súlyosságával nem áll arányban a thrombosjsokgyakoriscga, legfeljebb azt lehet mondaniip hogy a fertőzések esetén a thrombosisok kiterjedtebbek. k másodlagos thrombus-elváltozások közt a recanalisatiot autolysis utjánis lehetségesnek tartja. A halálos tüdőemboliák száma műtétek után Bodonnak a Szt. Istváh kórház prosecturai anyagán készült statisztikája szerint az utóbbi időben négyszeresére gyarapodott, mig a szívbajosoké'csak kétszeresére. Ez urobbiakra nézve szerepe lehet afanak, hogy a szívbetegek a jobb kezelés miatt tovább élnek s így megélik embóliájukat. A műtéti embóliák szaporodásában sem a fertőzések, sem a gyógyszerek intravénás alkalmazása nem bir jelentőséggel,

hanem sokkal inkánn a vér összetételének megváltozása.

6./ Ueber einen seltsamen Fall von Polymyositis.

Virchow Archiv 1931.281.kötet. A nem henyes polymyositisek osztályozása még bizonytalan; Zalka oly.ritka esetet észlelt, amely a Lorenz által felállított 4 typus egyikébe sem illeszthető. Az alsó végtagok

bénulásának tünetei közt meghalt egyén boncolásakor majdnem az összes akaratlagos izmokban, sőt még a

szivizomzatban is kölesnyi és nagyobb, nem genyedő sárga göbök voltak. Szöveti vizsgálattal a legfiatalabb gócokban izomelhalást, a középidősekben leukocyte és lymphocyta-beszürődést, a legrégiabbékban

<oóy