Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.04.24., 9. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 20. III. Az anatomiai-tájbonctani tanszék betöltése

-39.í' T

nyúzott belföldi kutatási ösztöndijak. Angi iábanj^Qg Franciaországban és Kémetországban folytatott és szakképzettségét előmozdító továbbképző tanulmányairól, már az előbbiekben megemlékeztem. Ezek alapján méltán tehetem magamévá bizottságunknak még 1933.december 5-iki ülésében nyilvánított azon véleményét, bogy Kiss Ferenc tanár anatómiai szakképzettségénél fogva az összes szóbajöhető je-' Tőitek közül messze kimagaslik. Kint egyetemi oktatót, ha tekintem, rámutathatok arra, bogy mint egészsen kezdő magántanárnak már a legelső évben állandóan 180-200 hallgatója volt, úgy az első, mint a II.félévekben. Tanártestületünk ismételten igy előbb 1927-28-ban majd 1929-ben magántanári juta!omdijjal tüntette ki. Kiss Ferenc-tanár, mint anatómiai professor a szegedi egyetemről nyert és tanártársai által nyilvánított tájékoztatás szerint

e téren is hü követője volt kiváló főnökének Len■ <

hossék Mihály professornak; nemcsak szabatos, tömör szép magyar nyelvezettel tartja igen lelkiismeretes rendszeres előadásait, hanem a bonctermi gyakorlatokon is állandóan személyesen részt vesz. Lenhossék tanár nemrégiben karunk elé terjesztett bírálatában Kiss Ferenc tanárt az anatómiai preparálás * /mesterének nevezte, ö ezt a kiváló gyakorlati készségét nemcsak közvetlenül bemutatja, hanem az arra rátermett hallgatóiban ki is fejleszti, amint erről eddig nevelt gárdája is tanúságot tehet. Megtudhattam az1: is, hogy hallgatói rendkívül szeretik, tisztelik és nagy odaadással látogatják előadásait.

Mint intézeti vezető és szervező tanár Kiss / Ferenc dr. úgy is kiállja a kritikát. Legjobb bizonyítéka ennek az, hogy a súlyos tüdőbaja folytán munkakifejtésében éveken át visszavetett tanszéki előd-