Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.04.24., 9. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 20. III. Az anatomiai-tájbonctani tanszék betöltése

- 25. -:> ícusokat is. 1 ÜST*

Az I.fejezetben leírják szerzők, bogy a gerincvelői idegek mellső gyökereiben vastag, raig a hátsókban a vékony velőhüvelyü rostok vannak túlsúlyban. Bár a kép szakaszonkint változik. Velötlen rostok-a gerincvelői gyökerekben sehol sem találtak. E-gyökérképeket - összehasonlítják a fent említett állatokból vett hasonló idegekkel, melyek sok tekintetben világot vetnek a bonyolultabb emberi viszonyokra. • • ' -A II. fejezetben kimutatják, hogy a spinalis

gang!ionok nagy sejtjei a vastag, kisséjtjei pedig a vékony velőhüvelyü rostokkal állanak összefüggésben. Leírják a madarakban talált kis intervertebrális ganglion gyökerét és sejtjeit.

A III.fejezetben magyarázatot közölnek a gerincvelői gyökerekben talált rostok szerepére nézve.

E szerint a mellső gyökerekben lévé vastag hüvelyü rostok motorikusak, az ugyanitt levő vékony hüvelyüek pedig praeganglionáris rostok, mig a hátsó gyökerek vékony rostjai érzők. Egyelőre magyarázatlanul maradnak a hátsó gyökerek vastag hüvelyü rostjai, melyekről azonban megállapították szerzők, hogy nem lehetnek közönséges érző rostok, mert ilyeneket a kizárólag érző idegekben/dura, csonthártya, pulpa /, valamint az érző idegvégződésekben soha sem találtak. Mindezeket bőséges összehasonlító 'anatómiai leleteikkel támasztják alá.

IV.fejezetben megcáfolják, hogy a gerincvelői gyökerekben velötlen rostok volnának.

Az V. fejezetben 1eirják a.gerincvelői idegeket az erekhez csatlakozott velötlen rostokat, továbbá a

boí-