Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1933.04.25., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - IX. 75. Magy. Analytikusok Orvostársaságának alapszabálytervezete

TEKINTETES TANÁRTESTÜLET !

Az I. sz.sebészeti tanszéknél a f. tanévre a következő pályakér des volt kitűzve : " jLmagyar országiból vvak^^odtar ta ljnának és szöveti szerkezetének vonatkozasa_a_be1so_elyalaszta-^ IHIIÍyIl IE Ell I Ül” "Beérkezett egy pályamunka • " Leges naturae suoer omnia" jeligével, a dolgozat 187 gépírásos oldalra terjed és külön kötetben mikrofotográmmok vannak mellékelve.

A bevezetés elmondj a,bogy pályázó vizsgalati anyaganak összegyűjtése közben úgy látta,bogy messzebb menő következtetem sek csak 3z irodalom ismerete után vonhatok le. izert munkájának első részében részletesen s mindenütt irodalmi adatokra való hivatkozássá,! tárgyal ja a, pajzsmirigy kifejlődését, normál is szöveti szerkezetet es működését. a pajzsiiiirigyben kiválasztott anyagokból a kellő hormon mennyiség activ synthesis utján képeztetik s ennek szervei a hamparnak. az élettani részben szó van

az ausolut es retat ív Todtartalómra vpn§tfpzo adatokról a jodptby nn, tbyreoglobm es thyroxin felfedezeserol. Azután következik J arpajzsrairígy. hatása az anyagcser ere, vérkeringésre, vizelválasztasra (autonom idegrendszerre«,hossznövekedésre és vonatkozása

Wjgyhez. A kprtani részben megkü— lonocpztet ditfus es gooor, továbbá parenchymas, col 1 oidos és sei,^^-krofol 1 icularis alakokat. Azután követb ,rli? leniül rűlfo i Ä

rtÄ

Päa!' «laßlTT^S

fe?eo=i^fatulAnk!?Ifá5?-^rtba?eTM eeí* különbbé főkS hyper- Hf5a él. iSüeß l°a?lSllTMISgLf.í?í®tVrso8ÍS ismerteibe

merítő világos ken ut naamp¥v2?02^®í1jmi®* Ezen^szaoatos és ki-- 8 oldalon forrásmunkáit’soroTja feljr° 8 om rnai al lásáról nyújt

55k ijwr^eWgérj, " $sJf*30Ícülbnbbződmltibti8á?aPTe?y!Sforeílí:

£ *6i ktautátilt' Sium

rabolva kaiilugban^eífn!l&Z dZ efíesz pajzsrairlgvet feldarozott részét keielte tovaob^ Hv módnrn«?2y^ga+ak e$y ^eghatáel távol ított mir -,'e-vnek i + az egész

tani .i^álatűéfbU a^tlv^itMétl^Éslíimtg^IISP zasa a 1 ta 1 tortent; á oeteg aítal eTWnaK 0^|s termel? COo ősz

szQhgson^itása adta a respjratiós quétienst ; a betegek előkenapos..husmentes .es §zenhydratoe diaetával az előirt módon történt, szövettani vizsgalatra minden esetből több helyről ki,s a cel 1oid^n bqagyazassaj készült metszeteket hy£maha£yíu???L?S?5IÍ .Célszerűnek látta a folüculus‘ J •-z ^..nok okát szamokkal jelqlnj • a teljesen normalis hamot 1, míg az igen nagy fokban burjánzó hamot 10 számmá,! jelölte., közbeestek a 2-9 fokozatok. Irányadóul az szolgált.mennyire szabályosan helyezkedne^ el a-fol1iculusban a, hámseitek, mii yen szabályosak es egyformák alakra a foTiícuTusok,é mennyi’ a ^

colloidtartalma. a légactivabb burjánzások.eseteiben,a hámsejtek .szabál vo§ rendje megzavartatott,gyakori volt a hamlevalas s „teljesen solid 7aladéknélküli fol1ículusok. a macro-es microfolllcularis alakokat nem különböztette meg.

Ezek után következik a pályázó vizsgalati anyagának részletes ismertetése. Összesen 100"esetet vizsgált s"mindegyikre nézve megadja a .beteg nevét,korát, az ,alapanyagce^rét, az ^Itávoiítotv gajzsmir igy^sulyat, aosolbt es relatív iodtartalraat. a

szöveti képét s a hámsejtburjánzás számát a megállapított skála • szerint.

á 134.-jk oldaltól kezd dik az esetekből levonható tanulságok megb szelese. Először is kereste a szöveti szerkezet és az anyagcsereváltozások közti összefüggést.Utal a VEP.ZÁR-f él e kísérletekre, amelyek szerint a hypophv^is befecskendése a pajzs mirigy működését serkenti s ennek Kapcsán a szöveti kép is megváltozik. Részletesen leirja ezekután az általa felállított 10 foiliculus-hámtypus tulajdonságait; az igy felállított 10 csoportra nézve az anyagcsere középértékeket is. kiszámította s úgy találta, hogy a typus szám emelkedésével arányosan az anyagcsereközépérték is fokozatosan nagyobbodik, amint ezt egy táblázat fel is tünteti. Hogy eredményei megbizhatjsagat meg inkább

MÁSOLAT PÁLYAMUNKA BÍRÁLATÁRÓL.