Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
H * * 4 1245/1932.-35. Dr. PUT N 0 IC V GYULA egyetemi tanár* • segéd tudományos dolgozatainak II. fokú bírálata. • * 4 • Kloterjoczti: Dr. BUDAI KALuaN egyetemi ny.r. tanár. Tekintetes Tanártestület i ' A Tanártestület 1932. április hó 12.-én tartott IV. rendkívüli /’lésében megbízott azzal, hogy Drf Putnoky Gyulánál; magántanári habilitauiát kérő folyamodványához mellékelt munkairól véleményes jelentést tegyek; van szerencsém ezt a következőkben előterjeszteni: Dr. Putnoky Gyulának közleményei csekély kivétellel két főtéma körben mozognak, nevezetesen első dolgozatai leginkább bakteriológiai tárgyunk, mig a későbbiek a daganatok kísérletes kutatásával foglalkoznak. Bakteriológiai tárgyú közleményei a következők: 1,/ A günőbacillus közvetlen kitenyésztése a vizsgálati anyagból. Orvosi Hetilap 1925. A Surinyi Lajos dr.-al együttesen irt dolgozat a Lövrenstein-féle módszerrel végzett kitenyésztés lehetőségét vizsgálja; Legalkalmasabbnak mutatkozott a 2o g-os kónsav és sósav oldat, 129 tenyésztéssel megvizsgált köpet közül azokban* amelyekben a günŐDacillus gnikrŐskopi vizsgalattal is feltalálható volt, a kitenyésztés kénsav kezeléssel "76 g-ban, sósav kezeléssel 95 /j-ban eredményes volt. Legjobbnak a 15 percnyi, savkezelés bizonyult;,hosszabb savkezelés után a telepek száma csökkent. A kitenyésztés sikerült olvan esetekben is, amikor mik - roskopi vizsgIllattal a köpetben baoillusokat nem lehetett ta lalni, A közlemény kitérjeszkedik az egyes törzsek megindulásában, szineben és növekedésében mutatkozó különbségekre is. ' Ugyanezen dolgozat németül is megjelent a Zentralblatt f. Bakig 94 évfolyamában. ' 2./ Le hány fertőtlenítőszer baktériumokat ölő hatásáról. --------------------------------------------------- - Orvosi Hetilap, 1926. , Szerző a kórtani intézetben vizsgálta a Bdbaképző áltál beküldött 4 fertőtlenítőszernek, amelyek tricresolt, formaiint, sublimatot. ill. thymolt tartalmaztak, nemkülönben a chloraminnak a fertőtlenítő hatását typhusbacillusokra staphylococcusokra és lépfene spórákra. Különösen erős hatású volt a cnloramin, amelynek hatása csak állás után va y fehérjékkel való érintkezésben ősökként. A magnói hatása valamivel gyengébbnél: mutatkozott, bár egyébként erélyes fertőtlenítőszer. 4 3,/ Fertőtlenítőszerek csiraölő képességének vizsga/ ^ mm mm * mm mm 'mm mm mm mm mm mm mm lata, Higler Jnlékkönyv, Szeged 1926. 4# *m mm L f\(Á i