Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

U -ben tisztin friedlaender f. pneumobacillus volt. Az otitisek aetiologiájában a Friedlaender bacillus ritkán szerepel, járványszerüen sohasem fordult éld.. Az*esetek igen súlyos, legtöbbször halálos kimenetelűek voltak. Szerző eseteiben az'anynyira rettegett koponyaürbeli szövődmények nem léptek fel. Az a*Friedlaender bacillüsról táplált eddigi vélemény megváltoztatását kell hogy maga útin vonja. Afherapiában az indifferens kenőcs alkalmazása vált be, az általánosan ható szerek közül leginkább az autóvaccina.

< V t

21. a,/ Friedlaender Otitis als typische u. epydemische Er kr ankung. lionat sc hr. f. Ohr en he i 1 k. IS 30.

Ugyanaz németül. -22. / A cholesteatoma, 0.H. 74. évf. Orvosi gyakorlat kérdései.

A hallószervi másodlagos cholesteatomának keletkezési módjait Írja le.

23. / A gyenge ingerrel kiváltott kalóriáé nystagmus és részjelenségeinek felhasználása az otoneurologia diagnostikájában. 0.H.75.évf.11.sz. Habilitatios dolgozat.

A statikai functionalis vizsgálatok gerincét a kalorizálásifvizsgálatok képezik, melyeket’nagyobb tömegű viz befecskendezésével,végeztek. A Kobrák-féle gyenge ingerrel való vizsgálatoknak inkább csak elméleti jelentőségük volt; a gyakorlat számára Veits igyekezett felhasználni az elvet. Szerző ezen alapon két évi fiserletezés után olyan eljárást dolgozott ki a gyakorlat számára, mely szem előtt tartja nemcsak a labyrinth vizsgálat, hanem az otoneurologia modern követelményeit is, amellett^az eljárás sem szédülést, sem egyéb kellemetlenséget nem idéz elő és trauma esetén is alkalmazható a másik oldalról történő sensibilatio révén. Az'eljárás a következő: 10 ccm 20 fokos vizet fecskendezünk 5 mp. alatt a hallójáratba 25 foknyira előrehaiÜtött fejtartás mellett, egy perc után a fejet hatrahajlitjuk 90 fokkal 2 mp, alatt, lemérjük a nystagmus jelentkezéséig eltelt u.n. lappangási időt, majd mérjük a/ nystagmus tartamút Bartels szemüveg alatt a bulbusok közepállásában, majd ennek megszűntével ellenkező-oldalállásban annak teljes kimaradásáig. Az egy perces várakozás után a physiologias lappangási szakot papjuk meg tisztán, mely az endolympha megmozdulásának kezdetétől a nystagmus jelentkezéséig tart. A fej helyzetváltoztatása sebességének állandónak kell lenni,mert gyors változtatásnál a lappangási idő megrövidül, a reactio tartama meghosszabbodik és'megforditya. Az esetek százai alapján megvolt állapítható, hogy "a normális lappangási szak 3-5* mp.. a nystagmus tartam közepállásban 80-110, oldalállásban további 8-14 rnp.

Sikerült olyan eljárást találni, mely a nystagmust megelőző lassú komponenst izoláltan érzékelteti. A fejet ugyanis az indifferens helyzetből csak néhány fokkal mozdítjuk ki s igy az endolympha minimális megmozdulását érjük el.

Két teljesen uj tünetet ir le, melyek az otoneuro• - 6