Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

16 iet hirtelen hajlítjuk hátra, mely rotatorius jelleg oldal-' állásban sem szűnik meg. Ezt elnevezi rotatoricus szemtünét­nek. A másikat pedig, melynél a II.-fokú nystagmus lezaj lása után az olaalálíásban vizsgált szemmozgásokban különb­ségek jelentkeznek, dissociatios szemtünetnek, Magát a dis­sociat lot egyrészt a rángások kilengésének, másrészt tarta­mának, végül rhytmusának különbözőségéből állapitja meg, megjegyezvén, hogy utóbbi fordul elő legritkábban* #A tech­nikában az általa alkalmazott időszámítást azóta mások is átvették, valamint a két oldal vizsgálata közötti hosszabb szünet tartásának szükségességét mások is megerősítették. Újabb számos eset vizsgálata alkalmat adott a tünetek ke­letkezésének pontosabb nagy ara zásába sT jiLT_kp.eIebb_ jutott $ 1 ocaHsatio kérdéséhez ;s. Nagy általánosságban meg - állapítja, hogy a centralis vestibularis/pályát / ideg - törzs, magterulet; fibrae arcuatae, hátsó hosszanti koteg, v szemizommagvak/ akár közvetve, akár közvetlenül érő laesi­­ok csökkent caloriás reactioval járnak, mely a teljes ki-' esésig fokozódhatik; a fascia longitudinalis részleges'ki­esésére jellegzetes a lassú komponens domináló szerepe. Extr^-vestibylp-ris laesionál a reactio attól függ, hogy nyomásfokozodas.van-e vagy sem, mert utóbbi esetben*inkább normális,.előbbiben fokozott reactioval találkozunk. / A' lappangasi.szak rövidülése vagy hiánya mar egymaga cent - ralis laesiora hívja föl a figyelmet./ Legfokozottabb a reactio koponyaürbeli nyomás-fokozódás esetén, legfőképeh a hátsó'koponyagödör nyomás-fokozódásakor, mikor is a re­actio 3-4 percig is eltarthat s a beteg oldalon mindig fo­­kozoocabo, míg középső es mellső scalabeli folyamatoknál a reactio, ha kisebb mértekben is, de mindkétoldalt egy­formán fokozott. Altalanos,agyi megbetegedéseknél leg - jellegzetesebb a forgatási,és caloriás reactio dissocia­­tioia. A qualitativ változásokra a*rotatoricus és disso­cial t szemtünet ad felvilágosítást. Ezt néhány, példa gvanant kiragadott kortörténettel világítja meg s megálla­pítja, hogy ,a,reactio a frontalis ivjárat ingerületének bekapcsolodasat jelenti, végeredményben tehát quantitativ jel, mely mellett sokszor egyéb reactio-fokozódási tünetek hiányozhatnak is. A rotatoncus szemtünet csak a beteg - oldal felől váltható ki; ha kétoldali, • akkor valószínű, hogy a laesio is diffus Tagy kétoldali. Az a körülmény, homy leggyakrabban hátsó koponyagödörbeli folyamatoknál van -jeíen. arra enged következtetni, hogy a tünetet a kisagyi centrifugális nystagmust gátló rostozat direkt vagy.indi­rekt laesioja idézi elő, A dissociatios szemtunet mindig, mindkét oldal felől egyformán váltható ki, s a kétoldali különböze nyomási viszonyoknak a reflexiv efferens szara­ra gyakorolt hatás megnyilvánulása. A tünetek negativ ál volta nem szól centrális elváltozások ellen, ppsitivitasa ellenben nagyon valószínűvé teszi azokat. ílle-coleg nyomá­si különbség fennállását. Ha még tekintetbe vesszük, hogy . a rotatoricus szemtünet sokszor megelőzi a szemfeneki el­változást avagy nyomásfokozódás egyéb jelei nélkül is fenn­állhat, úgy meg lehet állapítani, nogy mindkét tünet topi­­cus diagnostikai értéken kívül a koponyáméi i nyomásfoko-/ zódás inén korai és erzekeny megny11vanu1asanak tekinthető. Folyamodó a budapesti kir ^rvosegyesulétben, illetőleg annak otologiai szakosztályában 25 beteg-*oemuta­tással. illetőleg előadással szerepelt. A Gesellschaft Deut­scher Hals-, Nasen- und Ohrenärzte összejövetelein négy Íz­ben tartott előadást, valamint egy előadást az I. Internati-

Next

/
Thumbnails
Contents