Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
4 által okozott halált sorolja, amilyen azonban esetei között nem szerepel, kz összes halálesetben a fertőzés kiindulási pontja az alsó fogsor volt egy kivétellel. Az esetek felében a fertőzés az utolsó zápfogbol indult ki, amely fog tehát egymagában annyiszor szerepel, mint a többi fog együttesen. Az egyes szövődményekre vonatkozó bonctani viszonyokat tárgyalja, maid tapasztalatát abban foglalja össze, hogy a fogeredetü halálos fertőzéseknél a halál nem sepsis következménye, hanem min denesetben életfontos szervnek másodlagos ge.nyes fertőzése okoz za. A szervek fertőzését a hozzájuk vezető utak elzárásával lehet megakadályozni, aminek első állomása a fertőzött fog eltávolítása, Móczár László dr. magántanársági folyamodványához 13 dolgozatának, külön lény ómat át mellékeli. Ezek^özül 1 hallgató korából származó pályamunka, amely nyomtatásban nem jelent meg, ellenben a pályadiiat is elnyerte. 1 két részletből álló munka Karczag László dr.-al egviitt, " raz erjedés körébe" vágóbakteriológiai dolgozat, 3 pedig sebészi idejéből szármázó sebészi tárgyakkal(foglalkozó munka. 8 tartozik a szakmához, amelyből képesítését kéri. Előbbi dolgozatai azt bizonyítják^ hogy móczár dr. alaposan előkészült szükebb szakmájára^mielőtt arra rá - tért. hiszen a szájsebészethez a bakteriológiai és sebészi ismeretek nélkülözhetetlenek. Emlitett dolgozatai szerint ő az bakteriológiai finomabb munkában és a szövettani dolgozásban teljesen otthonos./Hogy szakmája megváltoztatása után#is azt tartotta főfeladatának, hogy uj szakmájába is mindenképen beledolgozza magát, bizonyltja az, hogy irodalmi munkásságban/ 10 esztendei szünet állott be. fiz esztendős folytonos munkával iparkodott^ujrmunkaterének minden^kérdését átdolgozni, s csak ezen munkássága végső eredményeként kezdi meg két esztendővel ezelőtt újra tapasztalatainak közlését. Mindjárt első munkája a szájsebészet egyik legaktuálisabb és legégetőbb kérdésével az arc és#nyak fogeredetü genyes gyulladásaival foglalkozik. amely kérdés feldolgozásában szinte minden sorban kiütközik ajó boncnok és kórboncnok bakteriológus tudása. Az elmúlt két éve alatt egyik dolgozata a másik után jelenik meg^ s mindenütt a^szakma nehéz kérdéseivel foglalkozik. Alaposságával kitűnik két utolsó^dolgozata, amelyek a fogeredetü heveny fertőzések súlyos, halálos kimenetelének elemzésével foglal - koznak. Hogy ezen kórtani kérdések mellett a műtéti technika^ iránt is megmaradt érzéke, bizonyltja sebészi technikai újításaira vonatkozó két dolgozata. Habilitatiós dolgozatként megjelölt két dolgozata egyenként is megüti azt a mértéket, amelyet 'magantanari képesítés mértékéül a Tanári Testület megszab. Mindkét dolgozata az általános széles látókörű sebészt mutatja^be, a különleges szakma szükebb korlátái között. Előadási képességéről már sebészi működése idején is volt alkalma nemcsak a hallgatóságnak, hanem a szakköröknek is meggyőződni, úgyhogy azt hiszem, hogy választott tárgyköre, amely a fogá - szatnak legújabb terjeszkedésének megfelelő, s a különleges kiképzést igénylő szocializmusnak egyik szülöttje, benne értékes szószólót fog nyerni. Mindezek alapján meggyőződéssel ajánlhatom melegen. ynoczár dr. kérését a Tanári Testületnek azzal, a kéréssel, meltoztassek őt a magántanári képesités további fokozatára bocsájtani. Budapest, 1932. évi november hó 10-én. Dr. VEREBÉLY TIBOR s.k. egyetemi ny.r. tanár, biráló. HAT 1 11 ”r
