Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
1231/1952.-35* Dr. KRüPUSKA ISTVÁN egyetemi tanársegéd tudományos dolgozatainak II. fokú bírálata. / » • t Előterjeszti: Dr. LlNaRT ZOLTÁN egyetemi ny.r.tanár* Tekintetes Tanártestület ! * Dr. Krepuska István egyetemi tanársegéd H A fülgyógyászati* sebészet” cimü tárgykörből magántanári képesítésért folyamodott. Kérését - Tanártestületünk 1932. április ho 12-én tartott IV. rendkívüli ülésén a képesítési eljárás első fokán elfogadta s tudományos dolgozatainak egyik bírál ójaként alulírottat küldötte ki. Dolgozatait röviden a következőkben ismertetem: 1./ Chlorom des Gehörorganes. Zschft. f. Hals- Nasen und Ohrenheilkunde 1925.Bd.11 Hft.2. A világirodalom mindössze 123 chloromáról tesz említést, amelyek közül csak 2 volt vonatkozásban a hallószervvel, A szerző a sziklacsont sorozatos metszetei alapján meg - állapítja, hogy esetében myeloid typusu chloromáról van szo,amelv a csontvelőből kiindulva elsősorban a dobüreget és annak fülekéit töltötte ki, majd a szövetréseken tovahaladva a kör - nvezö#csontállományt usurdlta, a sziklacsontról leemelte a csonl hártyát és behatolt az arcideg csatornába. Daganatos áttételeket okozott a mellhártya-tüdőben és ezen'gócoknak a szétesése halálos kimenetelű pyothoraxhoz vezetett. • * * 1, /a. A hallószerv chloromája. Magyar Orvosi Archivum * * * • 1925, XXVI. kötet, 3. füzet." Ugyanaz magyaru1. j i 2, / A csontsarkomák kórtana és kezelése. Orvosképzés 1926. évi Prof. Verebély különfüzetében. , A tanulmány alapjául az I.sz. sebészeti klinika anyagából összegyüjtött 255 csontsarkoma szolgált. A szerző ismertetve a daganatok szövettani szerkezetét, kiindulását és növekedését a helyes nomenklatura érdekében éretlen, érett, túl-' érett, perifericus és centrális sarkomáról szól, majd az osteofarkoma és osteoid sarkoma, illetve a chondroma sarkomatodes s chondrosarkoma közötti különbségeket tárgyalja. A klinikai lefolyásnál^megemlékezik a daganat elheivezkedeséről, terjedői«* mérői, tapintatáról és a Röntgenkép értékéről, amely csalc akkor teljes, ha legalább két irányban történik a felvet©!. Külön fejezetben tárgyalja a daganat maiignitását, mely szerinte nem annyira a helybeli recidivakban, mint inkább a korai és távoli áttételképzésben nyilvánul meg. A trauma és sarkoma közötti oki kapcsolatot sok esetben megtalálta, azonban élet és balesetbiztosításnál a sérülés szerepét esetenként kell megítélni, Felhív-
