Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
5 A német fülorvosok Lipcsét gyűlésén a kitűzött vitakérdéshez hozzászólás, amelyben rámutatott arra, hogy a füleredetü sülyedéses tályogok keletkezésében mily nagy sze* rep jut a sziklacsont egyévi bonctani szerkezetének, mint az ' alkat helybeli bélyegének.' - - áll 20«/ Füleredetü szédülések. / 0.H.1931./ 1-1 A füleredetü szédülés lehetőségeinek összefoglald ismertetése. A szédülés élettanának tárgyalása után a, statikai és kinetikai érzékszerv leírását adna Hőgyes és Bárány alapvető vizsgálatai nyomán. xVázolva a füleredetü szédülés lehetőségeit, az egyes szédülés! fajok kérisméz.ésót és kezelését ismerteti. -g. . 21./ A füleredetü agytályog kór- és gyógytana. / Q.H. kiadása 1932./ 134 oldalas monographia a füleredetü agytályogok kértanáról, amely 100 agytályog eset kortörténetének adatain épül fel, az idevonatkozó irodalom felhasználásával. Sorra ve- . szí az ilyen eredetű agytályogok kóroktanát,-keletkezési médiát, a fertőzés útjait az elsődleges góctól/az agytályogig, a betegség kórbonctanát és Kórszövettanát. Százalékokban adjax az egyes talált csirok előfordulásának gyakoriságát,xmajd vázolja" a tályogok tünettanát. Az általános tüneteket és az agyi góctüneteket külön, a halántéklebenyi és a kisagyi tályofokra vonatkoztatva. Ugyanezen felosztásbanxtárgyal ja az agyáylogok fölismerését a‘ két 1okaiisátióban és az agyvelo egyéb megbetegedéseivel szemben. Pontosan leírja az agytályog műtéti kezelésének technikáját, összehasonlítva eredményeit az irodalomban ismertetett statisztikákkal. Feltűnő kedvező az irodalmi adatokkal szemben kisagytályog:műtétéinek gyógyulási arányszáma. A dolgozatot-a 100 eset kórtörténetének gondos összeállítása egészíti ki. Tapasztalatai szerint a fülere detü táiysg agytályog sebészi gyógykezelése ma már annyira el rehaladott, hogy a -gyógyulási százalék javítása legnagyobb - részt #á jírveiitió, tehát a korai kórismézés s a korai műtét problémája lett. Az agytályog 96 %-ban elhanyagolt középfülgyulladás szövődménye,' amiDŐl következik, hogy minden otitis lehetőleg korán szakszerűen kezelendő, hogy az agytályog kifejlődése megakadályozható legyen.Krepuska / István dr. folyamodványához 21 dolgozatxkülönlenyomatát mellékeli, amelyek közül egy, a csontsárkomák kezeléséről irt munkája sebészeti, a többi 20 szorosan vott tárgyköréből való. Ez'utóbbiak közül 6 monog-x raphicus feldolgozása a füleredetü szédülések, sülyedéses tályogok, agytályogok, pachymeningitis haemorrhagica kórképeinek es a fülben elvétve jelentkező chloroménak. A többi 14 egy, vagy több casuisticus eset feldolgozása, avagy a fülészet egyegyfontosabb kérdésénekgyakorlati összefoglalása. Mig a chioromaröl és a csontsárkomákról irt munkáiban rendkívül gondos, megbízható utánvizsgálattal osak mások eredményének meggrősitésére szorítkozik, addig az agytályog kór-xés gyógytanának feldolgozása nemcsak eseteinek az egész világirodalomban majdnem egyedülálló^nagy szárna, hanem a klinikai észlelésnek, a bakteriológiai és kórbonctani feldolgozásnak olyan mintaszerű peldaja.•amilyen az agytályogok irodalmában egyedülállónak mondható. Ha Kropuska- ar. semmi más dolgozatra,nem hivatkozhatnék folyamodványában, úgy eszel-az egy munkájával is megérdemelne a magántanári képesítést.... Pedig • ő hivatkozhat ikar-7, i *6
