Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
1536/1932.-33. Dr. KREPUSKA ISTVÁN Tudományos dolgozatainak II. fóku bírálata. Előterjeszti: Dr. VERSBÉLY TIBOR egyetemi ny.r. tanár Tekintetes Tanári Testület ! / 4 ■ . ' A Kar 1932. április 12-én tartott IV, rendes Ülésén, Dr. KREPUSKA'ISTVÁNT érdemesnek minősítette a magántanári cselekmény II.-ik fokozatára. Tudományos munkáinak egyik bíráld iáként alulírottat bízta meg, aminek a következőkben vagyok bátor eleget tenni: Krepuska István dr. dolgozatai időbeli sorrendben felsorolva a következők: 1./ Chlorom des Gehörnorganes. / Zeitschr,f.Hals- Nasen- und Ohren-heilkünde Bd.ll.h.2.1925. A világirodalomban ismeretes 123 eset közül, amelyekhez a magvar irodalomból Móczár egy esetét sorozza, csak kettő vonatkozik^a hallószervre. Esete tehát a harmadik, A^14 éves gyermek műtét után elpusztult* igy sokszoros áttételt okozó daganata a hall észérvvel együtt pontos gcrcsöbi vizsgálat tárgyává volt tehető. Esetében a folyamatot nem* tartja a csonthártyából, hanem a csontvelőből kiindulónak. A daganatéjerű burjánzás először az előképzent űröket és réseket tölti ki, de"finom hasadékokon át is tud burjánozni és nyomás utján marja ki környezetét. Az áttételek esetében részben a nyirokrések mentán, részben a kis*vérkör viszerei körül fejlődjek, s ölték meg a beteget. Esete az myeloid jellegű chloromákhoz'tartozik, amely a csontvelőből kiindulva a carotis^interna csatornájának belsőfalát áttörve^került a dobüregbe és töltötte ki annak fülkéjét. A csontot átmarva került az arcideg csatornájába. 1. a./ Ugynaz magyarul. / Magyar Orvosi Archivum,1925, 26. köt. 3. fűz,/ 2. / A csontsárkomák kortana és kezelése. / 0.K.1926./ 32^ábrával illustrált feldolgozása az I.számú sebészeti klinikán 10 év alatt előfordult 255 csontsarkoma esetének, amelyek közül 222 került műtétre, Az operáltak közül csupán 15 esetben volt a^daganat centrális vagy perefericus kiindulása megállapítható, A sarkomákat éretlen, érett és túlérett. az alapanyag szerint csontos, gsteoid és porcos sarkomákra osztja. A klinikai lefolyás tárgyalásánál^szól a daganatok elhelyezkoéseről, terjedőiméről, tapintatáról és a rontgonkép jelentőségéről, amely utóbbi”csak az esetben megbízható, ha(a fel vétől- legalább kétirányból történik. A daganat _rosszindulatúságát nem annyira a helybeli kiindulás, mint inkább a korai távoli áttételek okozzák,, A sarkoma fejlődésé szempontjából gyakran találkozott a sérüléssel, aminek