Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

«újult ki s a kiirtott tumor szöveti képe is a többiekével egyezett* Szerző 14 idevágó,esete a világirodalomban közléseket tett,minden más szerzőét szám szerint meghaladja. Eseteinek leirása után irodalmi áttekintést nyújt ezen daganatokról s általában a xanthomákról. mivel a saját eseteinek kb felé - ben a xanthocyták hiányoztak, nem látja igazoltnak ezen dagadnátok közvetlen összefüggését a cholestermes diathesissel, amely utóbbi amúgy sem egyetlen helyen,okozna elváltozásokat s nem éppen csele áz inhüvelyben. Az óriássejteket a vérzéssel kapcsolatosan képződött ilegentest-óriássejteknek minősiti s mivel utolsó esete a tökéetlen kiirtás dacara sem ujult,ki. fentartja első köÍz©menyében is nyilvánitott azon nézetét,hogy ezen képződmények nem valóban daganatos, hanem gyuladásos természetűek s megjelölésükre a tumor tendovaginae nevet ajánlja,

* *

3„/ Leiomyoma sarcomatosum. Magyar Orvosi Archivum 1924.

Két esete közül az egyik a széles méhszalag bal felében lévő kétökölnyi daganat volt. mellette a méhben,egy kisebb nyomás göb, s nyilván a méhbol burjánzott ki,a méh oldalán levő rosszindulatú daganat .is* amelyben nagy évrüregek voltak és részleges tömlős szétmállás. Másik esetében a klinikailag máj - vagy vesetumornak látszó daganat műtétkor inoperabilisnak bizonyult. A beteg halála után megejtett boncolás szerint a daganat a vese tokjával függött csak össze. Szöveti vizsgálatkor egyes részekben itt is typusos myoma szerkezete látszott, de a daganat nagyobb részében a sejtek polymorphak voltak, sőt többnagvu sejteket és sok magoszlást is lehetett találni, úgyhogy r't is, mint az előbbi esetben,,egy eredetileg jóindulatú nyomának a rosszindulatú elváltozására lehetett gondolni. Ilyen elhelyezkedésű myoma malignumot az irodalomban felemlítve nem talmit s arra gondol, hogy,a,daganat a Müller cső legfelső részének lefüzodött csirájából származott, ugyanis az ébrényi fejlődés negyedik hónapjában a Müller cső ezen része az ős‘ vese magasságában van.

4. / Az emlő diffus rostos daganatáról. Budapesti Orvosi Újság 1925.40,sz.Ilyen eimen Jelzi 3 észlelt esetét, amelyek lényegesen különböznek a közönséges emlőtultengésefctőiL amelyek zsírszövetből állanak, éppúgy a szokott fibroadenomaktól is, amelyek az emlőmirigyben körülírt daganatot alkotnak, Bzekkel szemben ugyanis a diffus rostos daganatok az egész emlőmirigy helyét elfoglalják s ezekből úgy az emlőnek a rendes mirigyes szövete, mint a zsírszövete eltűnik, helyet adva egy 3-400 grmnyi eulyu, tömött szövetzsaporulataak. amely azonban műtétkor könnyen kihámozható, Mikroskop alatt túlnyomóan rostos,kötőszövet látszik, ezenkívül mirigycsövek változó mennyiségben és szerkezettel, utánozván az adenoma-tubulosumot, vagy a fibroadenoma peri- és intracanalicularet. Az egész emlőt megnagyobbító, Rlinikailag és szövettanilag is iol jellemzett daganatok megjelölésére jónak találja a némelyek által ajánlott mammoma elnevezést. Az eddig közölt esetek szama a sajat észleléseivel együtt 20-ra tehető,

5, / A heteromorph emlőrákról. Orvosképzés 1926.évfo- — — — — — —

lvam Verebély száma.-