Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

A

jelenlétében feltűnően enyhe gyulladásos folyamatokat,talált valamint, hogy az idegszövetaak valamelyes reparatiojat malaria-benatásara nem látta; nem igazolhatta Brutsch abbeli_ felvételeit, hogy a malaria kezelésnél a reticulo-endotheliális rendszernek erős izgalma szerepelne; végül nem^talalt'a maláriával kezeltek közőonti idegrendszerében malaria pig - mentes lerakódásokat.

11. / Über die Anatomie und Klinik der Epidermoidcysten

des des Gehirns. Zeitschrift f.d.g.Neur,u.Psycniatr.l22.lS29.

*

A III. agykamrát két esetten kitöltő kocsonyás daganatképződésről kimutatja, hogy az a^daganat kötőszövetes tokja epitheljenek produktuma, vagyis létrejött az epithelsejtek leválása és elfajulása következtében. A daganat feneken epidermisszigetek közvetlenül a basalis pián üln^k és mivel a széli sejtsorok közvetlenül átmennek a^gelatinas cysta epithelsejtjeioe, valészinü, hogy az'egész képződmény a basalis epidermis szigetekből származott. Ez utóbbinak kiindulását dislocalt ébrenyi csirokra vezeti vissza és nem az Brdheim' féle infundibularis lemezes epithelsäigétekre; annyival inkább, mert szer2Ő eseteiben az epithelsejtek elszarusodáső. volt kimutatható, viszont az Erdneim-féle daganatoknál keratohyalin és elszarusodás hiányoznak.^Továbbá azt keresi, milyen viszony áll fent az epidermoid és a cholesteatoma között és arra az eredményre jut, hogy az agyi epidermoidok bár közel állanak a cholesteatomákíioz, ettől mégis ftigget - len csoportot képeznek és hangsúlyozza, hogy kettejük Között mélyreható morphologiai és genetikai*külömoségek forognak fent. Végül rámutat arra, hogy a III, agykamraban,lévo epidermoiddáganatok az alvás és v^zelés zavaraival járnak, ami abbéi érthető, hogy ezen a vidékén vannak az illető működések élettani központjai és felveti már most a kérdést, vájjon Ilyen esetekben a cyetás daganatok punötioja illetve kanalazása által milyen gyógyerélmény érhető,el, megjegyezvén,hogy ilyen beavatkozásnál a daganat tokja visszamaradván, a recidiva lehetősége adva van.

12. / Zur Lehre der amyotrophischen Lateralsklerose, Schaffer professorral közösen irt dolgozat első része: Zur Pathologie der amyotrophischen Lateralsklerose und Mittel - lung eines Falles. Aren.f, Psychiatr.89.1930,

Ezen dolgozatnak Lehoczky által önállóan irt része az a, lateralsclerosis kórszármazásáról szél egy eset - nek igen pontos szövettani vizsgálata alapján. Kimutatja, hogy eseteben a vitathatatlanul rendszeres idegbántalom, tehát u.n. endogenes'természetű elváltozások mellett még exogenes, jelesen tbc.- és elváltozások is forognak fent, mely utóbbiak* valósággal rárakódtak az előbbiekre és egymástól szigorúan elkülönítendők, tehát nem hozandók oki Összefüggésbe, mondván, hogy az exogenes bántálom váltotta ki az endogeneseket, az a. lateralsclerosist / l.Matzdorff, Jakob/.

13. / Neue Beiträge zur' Histopathologie der lecit - hinoiden Degeneration. Arch.f. Psycniatr.Bcu92.193Q.

Tekintettel arra a fontosságra, amelyet a lecithinoidps elfajul'ási termék a Tay-Sachs- és Ilipmann-Pick - betegségek pathogenesisében játszik, szerző más természetű hatalmaknál is figyelemmel volt a lecithinoidre. így ta - Iáit ő az atrophia flava hepatis 12 esetében és 5 esetében az idősült máibetegségeknek'lecithinoidot, tehát nem csupán a kp, idegrendszerben, hanem a májban 's, Ezzel kapcsolat-