Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
/5-« 5 foglalkozott, egyebek közt a Niemann-Pick féle betegségre nézve is kiderült, hogy ott az idegrendszerben, továbbá a lenben és májban ezen elfajulás kimutatható, s ezzel kapcsolatban Bielschowsky arra a következtetésre jutott* hogy a Tay-Sachsféle betegség is a lipoid anyagcsere zavarából ered* Schaffer ezt tagadja s a kérdés elvi jelentőségénél fogva Lehoczky nagy arányokban kezdte kutatni a lecithinoid előfordulási viszonyait különbőzé betegségekben és különböző szervekben, Igv megvizsgált 12 heveny sárga máj sorvadást, ezek közül háromban a köz?onti idegrenaszerben, talált *lecithinoid elfajulást, amely két zben a májban is előfordult* mzután 22 igen különböző természetű heveny es elhúzódó megbetegedést vizsgált meg lecithinoidra s azt számos esetben ki tudta mutatni a központi idegrendszerben, némelykor a máiban is. Vizsgálataiból arra következtet, hogy általában inkább a hevenyen lefolyó megbetegedésekben található lecithinoid és pedig különösen olyankor, araikor a szervezetet exogen toxikus ártalmak érik. Leletei arra mutatnak, hogy a májból nem transport utján jut ez az anyag az agyba, hanem az agyban helyileg Képződik. Elhelyezkedését illetőleg az ammonszarv area dentataja állt a legelső helyen az agy különböző tájékai között; ez a körülmény, valamint az is. hogy az agykéregben az elfajulás,szétszórt“ apró gócokban jelentkezik, az elfajulásnak az erellátással való összefüggésére utal* A ducsejteken kivül a ducsejt körüli gliasejtekben és az érendothelseitekben is fel tudtartalálni S nyilván pnindegyik helyen önállóan képződött* Vizsgálatai amellett szólnak, hogy ezen lecithinoid fellépése független az idegrostok velős hüvelyiének szétesésétől* sót bizonyos határig a közönséges zsiros elfajulástól is,,bar azzal fellépésében némi párhuzamosságot mutat, Az elnevezésre nézve első közleményében kifejtett álláspontját megokoltan fentartja: a dolgozat befejező részében a,Neumann-Pick és Tay-Sache betegség^Rozti különbséget abban látja, hogy az előbbi a mesodermalis készülék endogen megbetegedése az ectodermalis elemek másodlagos elfajulásával, raig az utóbbi elsődleges endogen ectodermalis megbetegedés. 14./ Operált meszes daganatok az agyvelő mozgató vidékén. Orv. Hetilap. 1931,Három röntgennel felismert eset,^amelyek műtétre is kerültek. Eseteit főleg olyan szempontból tárgyalja, hogy a röntgenkép bizonyos sajátosságai mennyiben'engednek következtetést a meszes daganat természetére nézve. Valóban sikerült különbségeket találnia a tuberculum-elmeszesedés, a kemény agyburokból kiinduló elmeszesedő daganat és az elmeszesedett agyi glioma között a röntgenleletben, úgyhogy a mész,árnyékból a daganatok szerkezetére való követKeztétést lehetségesnek tartja* / 15,/ Zur Anatomie und Klinik der V/ilson-Pseudosklerose- Gruppe. Arch,f* Psych,1931*95, •m mm mm mt A szerző keresi azokat a . __ ______ ___ . közös vonásokat, amelyek artypusos és nengtypusas wilson-esetek közt feltalálhatok; eseteben amely májcirrliosissal szövődött, a legnagyobb fokú eltérések #nem,a^szokott helyen, a putamenben vgltak. Saját esetének vizsgálatából és az irodalom áttanulmányozásából arra a követry '0-1
