Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
klinikai és histologiai szempontból. Orvosképzés. 1927. -A Somogyi Istvánnal es Btichler Pallal együtt irt dolgozat‘részben a 4,' sz. német dolgozat tartalmát adja vissza magyarul. Az önkéntes remiesiókat úgy fogja fel, mint protein therapiát, amely a szétesett ectodermalis elemek reactiojaképen következik be. A paralysises folyamatban a gyuladásos és el iaiulásos jelenségek közül ezen kezelésekre csupán a mesodermal is reartiék javulnak, ezért az eredmények nem tartósak* 7, / Zur Frage der ilis eure akt ion in Gehirn. I, Zalka M m ' nm / • 4 Ödön egyetemi magántanárral együtt készített munka. Archiv, f, Psychiatrie 1928,05. -Azon kérdés tisztázására, hogy a vaslerakódás mennyiben tekinthető a paralysis progressivara jellemzőnek, szerzők 100 különböző korú, nem paralysises egyen agyát vizsgáltak át a Spatz«*féle makroreakcióval és metszeteken. Részletesen ismertetett kutatásaik eredménye az. hogy^mig ezen nem paralysises e géneknél egyéb agyalapi dúcokban eleg gyakran tudtak vasat kimutatni, addig a" thalamus és az agykéreg valamennyi esetben vasmentesnek bizonyult, ezért a paralysis©» sek arcában agas vizsgálatára ezen helyeket tártjáig alkalmasoknak, Leirják azután, hogy a szemcsés' vas milyen életkorban kezd fellépni s milyen sejtelemekhez van az kötve. * * f 8, / Zur Bisenreaktion in Gehirn. II. Archiv für Psyc-4 hiatrie 1928.” ” Az előbbi dolgozat ezen második része tisztán Lehockzy munkája. Szerző 29. a klinikai és szöveti kép szerint biztosan paralysises esetben azt kereste, hogy a perivascularis vasrögök jelenléte mennyiben mutatkozik a paralysis progressiva ismertető jelének. 25 esetében igen kiterjedt és'erős vaslerakédást talált és pedig legintensivebben az agykéregben és a striatumban, 4 esetben a vasreactio nem volt typusos, de csak egy esetben nem kapott vasreakciót. Aszerint a‘ vasreactio bár egyike a paralysis progressiva felismerésére alkalmas jeleknek, egymagában nem biztosit ja a diagnosist. Vasat^az adventitia kot őszöveti sejtjeiben és a miícrogl iában talált, mig a lymphocytákban és. a plexus choro id eusban nincsen vas. Ágasat haematogen származásúnak gondolja s az erek megváltozásának szerepet tulajdonit a vaslerakóaásban. Ugyanezen dolgozat magyarul is megjelent az Orvosi Hetilap 19^0. évfolyamában.. 9./ Zur Frage der Primären Goliirncareinomen. Archiv — «- — — -r — «r -* — — "• — f. Psychiatrie 1928.-Vizsgilt esetében a rák a IV. agykamra edényfonatából indult ki, ilyen eset az irodalomban a/szerzőén kivűl mindössze 7 közölhetett. Véleménye szerint tévesek Kufs érvei,, amelyekkel az elsődleges plexusrákok előfordulását tagadásba veszi. Szerinte ezen rákoknak 3 fő ismertető jelük van: a daganat elsődleges volta, annak az érfonattal való összefüggése es a megfelelő finomabb szöveti szerkezet.
