Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

1190/1932*-33.

Dr. C A M P I A N ALADAR egyetemi tanár\ 4 *

■segéd tudományos dolgozatainak II. fokú bírálata.

4 4 4 *

Előterjeszti: Dr. LÍCNART ZOLTÁN egyetemi ny.r.tanár.

Tekintetes Tanártestület !

Az 1932. évi április hó 12.-én tartott IV, rendkívüli ülésen a Tanártestület dr. CAMPIAN ALADAR egyetem^ tanársegédnek A felső légutak kór- és gyógytana * című tárgykörből való magántanári képesítéséhez az első fokon hozzájárult ás tudományos dolgozatainak megbirálásával, mint egyik bírálót alólirottat bízta meg. Megbízatásomnak a következőkben van szerencsém eleget tenni:

Dolgozatainak rövid tartalma a következő:

4

1,/ A rhinitis atrophica gyógyítása decaleinált csont

implantatiójával, / Orvosi Hetilap 71.évfolyam,/

rAz aetiologiai adatok ismertetése után kritikai méltatással tárgyalja a rhinitis atrophica műtéti kezelését. Ezután beszámol azqn tapasztalatokról, amelyeket az orr- és gégekórtani klinikán'70, Eckort-Moobius eljárása szerint operált esetnél nyortek. k maceráit, spongiosus csont implantatiója után 66 $-ban gyógyulás. 20 %-ban javulás következett bo#

14 %-ban az állapot változatlan maradt. A műtét,sikerének főfelxétele, hogy a nyálkahártya-periőst lebeny sértetlen és elég mobilis legyen, hogy a csontdarabkákat feszülés nélkül lehessen behelyezni.- A gyógyulás nem egyedül az orrjáratok szűkítése által jön létre, hanem valószínűleg szerepet játszik ebben a behyelczott csont által előidézett mochanikus inger is, amely élénkebb secretiót indit meg a nyálkahártyából,

* 4

2,/ A lugmérgezés okozta nyelőcsőszükületckről,

/ Orvosi Hetilap 72, évfolyam./

A kórbonctani elváltozások isrngrtotóso után történelmi áttekintést nyújt a korai sondázásról. amelyet újabban Salzer kezdeményezett.- Az orr- és gégekórtani klinikán,nyért tapasztalatok alapján megállapítja, hogy a korai sondázás a betegek későbbi sorsara nincsen kedvező hatással és súlyos esetekben veszélyes eljárás,

251 betegről számol be. akiknél a kezelést a mértezés után^csak a 3,-4, héten kezdték meg és jó eredményeket érek cl. Rcámutat az oesophagoskopia nagy fontosságára a nyclőcsőszükülotckkezelésénél és az ilyon betegeknél gyakori ídogontost^beékelődéseknél,- Ismerteti a gastrostomiai nyíláson át történő végnelküli sondáaás értékét és eredményeit^ valamint , * a garatban és gégében fejlődő heges szűkületük műtéti kezelését,

3./ Válasz Troer József megjegyzésére,

/ Orvosi Hetilap 1928,/