Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1933.06.27., 9. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 14. Szigorlati szabályzat reformja /rostavizsga /

ki> ldött bizottság most javaslatba bon,nem a legré?ébbi,mint abogy arra VÁLOooY tanár célzott. Hiszen az 1900-as években még kötelező volt pl. az alapvizsga az első év végén ál lattanból, növénytanból és ásványtanból. 0 maga is a nőst javaslatba hozott szi orlati rend szerint vizsgázott,annak csak e mostanival szemben bat rozott előnyeire tud emlékezni és rámutatni. . 1 ismeri, bogy a II. tanév vég ;n a négy t rgyból való 10 nap-2 béten belüli szigorlatozás szigorú rostavizsga lenne, e/.onoan ha t ényleg rost Ini akarunk, akkor ezt e yszer ipar igazán komolyan kellene vennünk, és nemszabadna a rostavizsga szigorúságától a magyar orvosi rend jövőjének és a jelenleg is rendkívül súlyosakéi alakult orvoptársadelmi kérdések,figyelmeztető hatása alatt megrettennünk. a sokszoros félév vesztesé eknek,az ismétlések számának korlátozáséval lehetne elejét

v

vennünk, ami terriuéBBtesen anroste további szigoritását jelentené, de egkÍrnélné a szülőket a felesleges kiadásoktól. Felhívja Vámossy tanár figyelmét arm, bogy a nqst ezóbahozott I. szigorlati tervezetet pbysiologu? ok, igy '^nsfeld, Vertár,bzentgyörgyi tanárok a 1 égné l eg«oben pártolják /1. Orvosképzés 1-938* fűz./, ez tehát

'•■rí •

még sem lehet annyira káros, az élettan tanítása és tanulása,szempontjából. Igazán ért'kés élettani ismereteket csak biztos anatómiai alapokra lehet építeni. A h--■ Igatóság sajnos éppen a jelenlegi rend mellett hanyagolja «1.1.évben az anatómia tanulásé, t, mert ahelyett, hogy figyelmét erre összpontosítaná, egyre az I. év vggan fenyegető physikai ée cheniai vizsgán jár az esze.

Nam tudja belátni, bogy miért tekinti Váinosey