Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1933.06.27., 9. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 14. Szigorlati szabályzat reformja /rostavizsga /

- 25

náltatnak. Az előredobott fizika és chemía hátráltatják őket az anatómia tanulásában.

GRutáZ SMIL ny.r. tanár véleménye szerint az orvosképzés reformjára szükség van.

Az I. szigorlat első főiére jelentkezők közül csak 50 1o tudja letenni a két tárgyat, a II. szigorlatra jelentkezik közül csak 44 %. A III-dik szigorlat eredményei is

kedvezőtlenek, mert számosán csak ismétléséé! s csupa elégséges osztályzattal fejezik be.

az ideális reform az volna,ha az orvosi fakulásra fel sem kerülnének azok, a kik a pályára alkalmazlanok,.Ezt a célt legjobban

t

megoldaná azjs ha úgy mint Franciaországban

SP*?.'

~V.A ■ »

és Angliában a physlka, chemia,növénytan és állattannal vagy biológiával való foglalkozás s e t'rgvakból való sikeres vizsgázás után iratkozhatnának be. Ez azonban a tanulmányi idd meghosszabbításával járna,a mi ez időszerint nehezen volna keresztül vihető.

Ilyen körülmények között meg kell elégedni a kis reformmal.Ennek lény ;e az első év végen leteendő rostavizsga, a az orvostanhallgatók tulnyo ió számban »váló képességűek s képzettségűek s szorgalmiak volnának, akkor nem is volna erre szükségedé abban jóformán mindenki egyetért, hogy kb. 30 ü kiváló képességű mellett kb. 3b io olyan van, kik egyáltalán ne» ralók az orvosi pályára /a többi közepes./ Az alkalmatlanok eliminálása az ország lakosságának él stérdeke,de saj t maguké is, mert úgy se»n boldogulnának .bőt a jó kepzettségüek tanulmán, eredményeinek színvonalát io leszállítja .