Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)
1932.04.19., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 51. Dr. Tangl Harald magántanári képesítése
TEKINTETES TANÁRTESTÜLET ! Az 1931/52.tanévre kiirt egyetemi pályákérdesre 3 darab pályamunka érkezett be és pedig 1./ A M M 0 lí * Uti enim iris in medio bulbi".... 139 oldalas mun ka, alapos, önálló gondolkodásra szokott, nagyobb problémákat is áttekinteni képes, irodalomban járatos és kedvvel dolgozó szerzőnek nagyon jól sikerült munkája. Majd általánosságban az uvea gyulladásaival, annak kórbonctanával és klinikai tüneteivel foglalkozik, mindig aetiologiai vonatkozásában. Különösen érdeklődésre tarthat számot az " aetiologia/ kérdésének fejlődése at uveitiseknél " c.fejezet. Részletes statisztikai adatok ismertetése után a tbc-s és lueses uveitisekről szól, de csak annyira, amennyiben a differential- diagnosztikai szempontból erre szükség van Fontosnak tartja továbbá a diagnosztikai eljárások ismertetését az aetiologia megállapítására. Az I.sz.szemklinika es az Állami szemkórház két évi klinikai adatainak felhasználásával összehasonlitó statisztikai ada-; tokát közöl tabellákban, amelyekből érdekes következtetéseket von le. Réfi tabellák felhasználásával új és önálló felosztást ad, maid azokat rész etesen tárgyalja, áttekinthető világos módon, sok helyütt sorlapokkal igazolva felfogását. Nagy irodalmi felkészültséggel, kritikai szemmel, jó stilusban szépen megírt munka, amelynek bár nincs illustratioja, a kitűzött kérdésre jól megfelelt, feladatát kifogástalanul oldotta meg. A munka a szakemoemek is dicséretére válnék. 2./ " Graefe" jeligés hatalmas kötet főértéke gazdag illustratioja. Bevezetés anatómiai adathalmaz, majd az uveitisek részletes tünettanat hasonlóan terjedelmesen igy pl. a chorioiditisek legváltozato sabb formait is ismerteti. Az uveitisek aetiologiáját inkább klinikai és kórbonctani lelet alapján igyekszik tisztázni. A munka közepén túl kezdődik a tulajdonképeni tárgyalás a kitűzött tételnek. Itt rövid irodalmi ismertetés után 28 klinikai kortörténet adatait sorolja fel röviden. Végül függelékül az uveitisekaetiologiájában szereplő bacteri umokat találjuk, azok leir&sát és rajzait. A munka értéke nagy szorgalomról tanúságot tevő 43 ábra. Altalanossá&ban azonban az előbbi munka értéke mögött messze elmarad. 3./ " A szem a lelek tükre " jeligés 70 oldal terjedelmű pályamunka alapos tudásnak, a thémába való intenziv belemélyedes karakterét viseli raagan. A bevezetés az uvea anatómiájával igen részletesen foglalkozik. Majd általánosságban foglalkozik az uveitisek aetiologiájaval, különös részletességgel tárgyalja a legújabb irodalom felhasználásával az autó intoxicatios intestinalis zavarokkal, majd a köszvény, a belső secretios zavarok, a gonorhoea és a gócinfectiok / tonsillák, fogak, stb./ jelentőségével. A sympathiás gyulladás tárgyalásánál a legujaüb szempontok is méltatásra találnak. Sok és jól sikerült festett szövettani kép a munka értékét emeli. Gondos, búvárkodó, szorgalmas szerző munkája.- -i X/ .Tisztelettel javaslom, hogy a palyadíj egyik részé: 84 pengő valutáns pótlék / a 210 papirkoróna adassák ki az " Ammon " jeligé"ályamunka szerzőjének, a " GRAEFE" 1—-- — lotf’50 pengőt, a " Szem á lélek tükre részesüljön. Ezt felajánlom. ieliésü kapja az általam reíajánpályamunka könyv jutalomban Budapest, 1932. április hó 17-én Grósz Emil s.k. egyetemi tanár.