Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1932.04.19., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 51. Dr. Tangl Harald magántanári képesítése

TJSKINTKTSS TAáÁBTäSTfllET f

Dékán Ur Öméltósága 2328/1931.-32. számú, f.á. ápx. 8-áról kelt átiratában raegküldötte azt e két pályamunkát elbírálás végett, amelyek 11 Fokozható-e a B.C.G.-törzs virulentiája gennykeltő baltái rumos társfertőzásekkel"- oimii s a II. Kórbonctani intézet által kitűzött pályg tételre érkeztek be. Alulírott bírálatomat az alábbiakban terjesztem málj tisztelettel & tekintetes Tanártestület elé.

Az egyik 6761/1931-32. hivatalos számmal jelzett " Primum nil nocere’1 jeligéjű pályamunka 56 negyedrét ivnagyságú gépírásos oldalterjedelaü. Az 9lső 22 oldal irodalmi ismertetés, de nem a közvetlen témáról, hanem a Calmette és Guerin-í'ále gümőbacillus saját természetéből folyó viruléntia-vizsgálntárói szólőlag. Még néhány oldallal ki - egészítve a pályamunka szinte felerészében irodalmi áttekintés, a benne említett kis illetek '' B. C.G. orig. 1931.1.13.'* jelzésű törzzsel vé^eztetettek el, amely glycerines burgonyán lett tenyésztve* Ebből már mindjárt megállapítható, hogy azok az előírások, amelyeket Calmette különösen a táptalaj tekintetében 5 glyuerines-epés burgonya / megkíván nem tartatta.; Be* Pedig tudvalevő, nogy épen a táptaiajnoz történt epe hozzáadásával sikerült a két említett francia szerzőnek 13 éven keresztül 230 passage-on át Bovia-typusu törzsüket szelíddé tenni, felvetődik az a kérdés is, hogy a használt törzs, amely a pályamunka megadása szerint Hutyra Perenc állatorvosi főiskolai ny.x.tanártól származott, nem-e sokszoros állatoltás után ten. ísztödött ? Kzt a körülményt annyival nevósbbé lett volna szabad figyelmen kívül hagyni, mert épen Hutyra tanár számolhatott be az elmúlt evekben arról, hogy megismételt állatoltásokkal a-törzs virulentiáját jelent sen "fokozni tudta, üzemnek előrebocsátása után tudjuk azt megérteni, hogy a pályamunka minden egyes állatoltás után be tud számolni arról, hogy úgy nyálakban, mint tengeri malacokban legalább is helyileg az oltás kornyékén mindannyiszor fajlagos elváltozások keletkeztek. Előbbi meggondolások után kellő mértökükre szállá tandók le azok az eredmények is. amelyek szerint úgy streptococcus brevis-sel, mint staphylococcus albus- at végzett társfertőzések alkalmával minden egyes alkalommal súlyos sőt namely e >etben halálos kimenetelű gfunős folyamatokat lehetett volna a B.Ó.G.-törzzsel előidézni, élem világlik ki az sem, hogy biztosan kizárhatók voltak-e az állatok spontan fertőződésének lehetőségei? A kórneaző-hatás mértéke sajnos tisztán az állatok elhullásából illetrleg manrosznopos bonniéit öböl lett megállapitva, szövettani metszetek egyáltalán nem készültek a mindössze kikent baktérium festáses k ész itm íny éket mellékelt a pályamunAa szerzője*

/i második beérkezett pálya*®-.nka: 5773''’1931.-32. hivatalos számmal jelzett " Ember küzdj és bízva bizzál'-jeligijü dolgozat.

84 oldalnyi szövegéhez még külön 91 oldalra terjedő jegyzőkonyv-sorosat társul. Rövid bevezető utón megismerjük a kitűzött programmot, amely 3 különböző eredetű B.C.G.-törzzsel végzett ki.séri eteknek a kereteit adja meg. flyelénvaló ez a kindulás annyival is inkább, mert tudvalevőleg maga Calmette saját törzsén egyre javított s különböző változatok kerültem ki forgalomba, ^kísérletek tengeri maiatokon végeztettek, miután az egyes törzsek saját kórnemző képességét sikerült megállapítani. « ke . zeit állatoknak az oltásokkal szemben való viselkedése*nemcsak a hőmérsekük, hanem a vérképük, haemoglobin mennyiségük, továbbá többször a tuberculin-reactio vizsgálatával is ellenőriztetett. Mindezekről a pontos és részletes jegyzőkönyvek mint említettük külön 91 oldalon tanúskodnak. Ezenkívül ez a második pályamunka kiterjedt rendszeres kórszövettani vízí gálatokról is beszámol, ami nemcsan az eredmények kellő értékesítésére, c de azok eg'bevetésére es megbízhatóbb következtetések levezetésére nyújtott kellő támaszpontot. így elfogndhatóbbnak látszik a végső következtetés is, melvszerint a használt B.C.G.-törzsek virulentiája genykeltő bakt Sriumokkal / strepto- é3 staphylococcusoKkal/ nem volt lOiLOznató, A pályamunka ezenkívül értékes kiegészítő kísérletekről is beszámol, mennyiben tejsavval sem sikerült a B.Ö.G.-törzs virulentiáját fokozni, továbbá figyelmet érdemel az is, hogy bár átoltható egérráitxa ugyanez**

a törzs körülirt pusztító hatást tudott ugyan gyakorolni, mint eleve csökkent ellenállású szövetekből álló képletekre, de ilyen hatást szöveti művi tenyészetekben / közelebbről tengeri malac, lép-cultúrákban/ alig *agy egyáltalán nem tudott kifejteni.