Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)
1932.04.19., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 51. Dr. Tangl Harald magántanári képesítése
Az anatómiából a folyó tanévre a következő pályakórdés volt kitűzve: * Végeztessenek mikroszkopoB megfigyelések olyan njodBzerek segítségével amelyek az elő szervek vizsgálatát is megengedik, a máj szöveti szerkezetere vonatkozólag." A pályakérdésre egy pályamunka érkezett be: jeligéje " Vesalius Bírálatomat a Következőkben van szerencsén előterjeszteni. A szövettan újabb fejlődésében visszatért arra az alapra, amelyből valaha kiindult: az élő vagy túlélő sejt vizsgálatára, de már nem a régebbi idők egyszerűbb módszereivel, hanem bonyolultabb eljárásokkal. Ilyen az utolso évtizedben nagy jelentőségűvé vált szövettenyésztés és a mikrodisBeetio módszere. Idesorozható a fcaomészetben használt már régebbi keletű Gullstrand- féle lámpa és az uj Koeppe-féle szem-mikroszkop; az o±s utóbbival már 336-szoros nagyítással lehet az élő szem belsejét megvizsgálni. Ebbe a körbe tartózik továbbá a bőr hajszálereinek vizsgálatára használt, az élő emberen alkalmazható kapillar-mikroszkop, melynek az élettan és a klinikai belorvostan máris jelentős hasznát veszi. Végül itt említendő Baslernek 1917-ben ismertetett eljárása. Baslemek az volt az ötlete, hogy a megvizsgálandó élő szerv felszíne alá egy hegyesre kihúzott üvegpalcát szúrt és ennek a külső vastagabb végét erősen megvilágította, Ilyenkor az üvegpálca beszúrt darabja is fényforrássá lesz és átvilágítja és mikroszkóppal bizonyos fokig megvizsgálhatóvá teszi a felette levő szövetdarabot . Ezt a Basler-féle készüléket tökéletesítette némileg Barta Ödön dr. egyetemi adjunctus, ^öschl Ferenc orvostanhallgató közreműködésével, ezzel a készülékkel végezte vizsgálatait az élő Béka máján a pályamunka szerzője is. Leírja igen részletesen, fényképek mellékelésével a mikroilluminatomak elnevezett uj készüléket, amelyről kiemeli, hogy ha az üvegtüt csak nehány railliméternyire szúrjuk a felszín alá, még az immersios lencsék használatát is megengedi. tések Hogy élónkebbé tegye a köpet, az eszköz használatát a vitalis fesalkalmazásával kombinálta. Az éllat májába oly festékeket juttatott befecskendezéssel, amelyek a sejteket el nem pusztítják, működésűket meg nem szüntetik s amelyekkel a sejtek mindamellett bizonyos fokig megfestodnek. Ilyen a raethylenkék 1 Já>-os oldata; ez a sejtek magját kékre festi, azonban a szerző kísérleteiben csak azok a sejtek festoabek meg tökéletesen, amelyek a levegővel közvetlenül érintkeztek. Használt továbbá 1 %-os indigo-carmin oldatot, végül tripankéket, ugyancsak 1 %-os oldatban. Dolgozatában megemlíti, hogy további vizsgálatai során a vitalis festékek nafyobb csoportját szándékozik még kipróbálni és reméli, hogy sikerül, esetig festókkombináciokkal* oly eljárást kidolgoznia, amellyel az állatnak és sejtjei életének veszelyeztetese nélkül világosabban lehet mikroilluminatoros megfigyelés mellett a sejtet in vivo elotüntetni. Véleményem a következő. A dolgozat lényegileg technikai természetű, uj megfigyeléseket, uj tényeket nem tartalmaz; a szöveg közé ábrákon semmi uj nem látható s a szövegben sincs rajzolt kissé kezdetleges át jHpfi________ ________w____ ilyenről említés téve. De remélhető, hogy"ezek a technikai törekvések és tökéletesítések, amelyekben úgy látszik a szerzőnek is része volt, közelebb visznek egy lépéssel az elő és raükődő sejt beható megfigyelésének lehetőségéhez s ezzel talán az élettel kapcsolatos sejten belüli folyamatok közvetlen megfigyelésének eszményéhez. Erre való tekintettel a dolgozat részére a pályadij kiadását javaslom. Budapest, 1932. április hó 16-án Dr. Lenhossók Mihály s.k. ny.r.tanár.
