Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)
1931.12.15., 4. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 44. Orvosszövetség beadványahallg.létszáma tb.napirendről levéve - 45. Benczúr Gyula dr.magántanárnak rk.tanári cím.kitünt.
5 hosszúitejjeli>nyugalom után jelentkezik, de pár óra'múlva meg is szűnik. Ep igy észlelhetők délutáni alvás után.is* Sokszor ez oly gyengeséggel párosul, hogy kezüket használni sem tudják, de minei jobban erőltetik, a functio annál jobban visszatér. Ezen^rheumásnak tartott kórforma 11 esetében pontos klinikai vizsgálatokat végzett a vérképre, versejtsülyedésre, colloid-labilitásra, keringési sebességbe, vérnyomásra, hugy - sav es alapanyagcsere értékre nézve? mély vizsgálatok az aetiologia szempontjából nem voltak érteke-sithétők, de az eosinophylia'.az alacsony vérnyomás, a keringés labilitása, az alacsony Krogh-»értekek & vegetativ idegrendszer ingerületet engedik sejtenigvagotoniás eltolódás irányában.- Közvetlen ok gyanánt keringési zavart kell felvenni, ez pedig lehet a nyirokérrendszerben beálló pangás is. E mellett szól az alvás utáni bekövetkezés mikor teljcsen"szünetel a'nyirokkeringés két főingere: az izommozgás és fokozott légzés. Hogy a vagotoniat mi okozza, arra kell gondolnunk, hogy nem véletlen, hogy ily panaszok kivétel nélkül az ovarium működési zavaraiban Szenvedő nőktől hallhatók.- Ez vezeti őt arra, hogy ismerve a rheumísnak tartott megbetegedésekben az endocrin rendszer zavarainak fontosságát, ezt a'"tünetcsoportot is kiemelje, a " rheuma" gyűjtőnévből es endocrin arthralgiának nevezze o- _____ gyűjt« 1.- Hogy miért nem észleljük gyakrabban, noha ovarialis functiozavaron minden nő keresztülmegy, 1 az a■constitutio kérdése Gyógyitásában is nem annyira a hormontherapiának, mint inkább a lyrnpharendszért befolyásoló mochanotherapianak van szerepe. /Folyamodónak ezen experimentális és klinikai tudományos munkásságán kivül gazdag ismertető irodalmi működése 11 számottevő közleményt mutat fel, melyek közül ki kell emelnünk a következőket.. : 1. / Über die Wichtigkeit dor Laboratoriumsuntersuchungen bei der Diagnose, der rheumatischen Erkrankungen. Monatschrift Ung.Mediziner;..1929. Heft 7.-9. A'laboratóriumi vizsgálati módszerek ismertetése és értékelése. A.közleményt a Deutsche Aerztezeitung. 1930. is teljes térjeleimében átvette. • . 2. / Demonstrations of Rheumatic Patiens. Acta Rheuma.II. évf. 1930. 4.szám. • I. nemzetközi rheumacilenes congressuson tartott előadás, ahol 49 különböző mozgásszervi beteget mutatott be. 3./ Csipőizüloti megbetegedések felnőttkorban. Orvosképzés. ‘ 4 mm ' 1930,3.szám. Melyben első gyanánt közli az ostitis deformans Paget-nek a csipőizületre való kizárólagos locaiisatióját / Ront gén felvételek./ 4,/ A rheumás betegségekről. Gyakorló Orvos Könyvtára 20. 1930,*" ~ Első magyarnyelvű könyvalakban megjelent összefog - laló munka rheumás betegségekről. 5^3
