Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)
1931.12.15., 4. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 44. Orvosszövetség beadványahallg.létszáma tb.napirendről levéve - 45. Benczúr Gyula dr.magántanárnak rk.tanári cím.kitünt.
- 4 -Vanília fagylalt fogyasztása után többen rosszul lettek, ezek közül tizenhárom beteget volt alkalma megfigyelni. A mérgezés tünetei két óra múlva jelentkeztek gastro-enetritis, collapsus, mydriasis, ^szapora pulzus,garatszárazság alakjában. Csuklás, aispnoe, látási zavarok is előfordultak, A vegyi bacteriologiai es serologiai vizsgálatok eredményre nem vezettek. < • * 18./ A budapesti Szt. Rókus kórház I. belosztályán' észlelt hevenymérgezések hét évi statisztikája és annak tanulságai. / Orv. Hetilap 74. évf. 33./ 7 év alatt 5065 heveny mérgezést kezeltek. 1923-tál 1928-ig az esetek száma emelkedett. 1928-ban lényegesen csökkent. A csökkenés oka a szigorított lugrendelet, ugyanis a heveny ' mérgezések száma a lugmérgezések számával párhuzamosan haladt, A hevenymérgezést okozó anyagok száma állandóan emelkedik, az egyes mérgezések közül pedig a gáz, az altatószerek okozta mérgezések száma nő,'a lug, aspirin és alaialoidák okozta mérgezések # száma csökken. A hévén’'/mérgezések legnagyobb százalékai a maróanyagok, elsősorban a íugmergezések teszik. A mérgezési tűsetek maximuma augusztusra, a minimum februárra esik. A fűtési idényben 62,%-al több a gázmérgezés. A növényi anyagokkal történt ^mérgezés a mérgezéseknek 9.8 %-a. A^heveny^mérgezések szá-' ma párhuzamos a budapesti női öngyilkossági kísérletek számával. Egyes mérgezési mód elterjedését á sajtó előmozdítja. A mérgezések mortalitása 11•% volt. 19./ Az adsorptios therapia gyakorlati értékelése, különös tekintettel a carbo medicinalisra. / Orvosi Hetilap 74. évf. 47./ ~ A szénpor^használatát már a múlt században heveny mérgezhetek ellen ajánlották, de általánosan használttá Wiechowsky^ Adler és Starkenstein közleményei tették. Szénnel és szén nélkül kezelt heveny mérgezési eseteinél arra^az eredményre jutott, hogy'a,két féle kezelés eredménye közt lenyeges különbség nincsen. Állatkísérletekben arról győződött meg, hogy ha a merget előzetesen keverte a carbo medicinaiissal, a mer - gezés tünetei nem fejlődtek ki, mig ha a mérget előbb adta bé s azután^rögtön a carbo medicinalist, a mérgezés tünetei teljes mértékben kifejlődtek. E jelenség oka, az, hogy a szervezetben ^a carbo medicinalis megközleitően som tudja adsorptios hatását úgy kifejteni, mint in vitro. 20./ Az acut sublimat mérgezésekről. / Orvosi Hetilap 73. évf. 51-52./ 135 eset alapján megállapítja, hogy külömbözo körülmények.' mint telt gyomor, gyorsan bekövetkező hányás stb. miatt a bevett mennyiségből prognosist felállítani nem#lehet, úgy szintén nincsen törvényszerűség a bevett mennyiség és a lefolyás időtartama között, A klinikai tünetek és a halálok alapján a sublimat mérgezés 4 typusát különbözteti meg: 1./ a rioka, helybeli maró hatást v .'glottis oedema;/, 2.7 A cardialis vasopánalytikus.typus, 3,/ Az anuriás,.vesfiinsufficientiás, typus, 4^/ Gastro-intestinalis typus 7: Kimerülés^ inanitio, belver-zes;/. Ezek közül a harmadik typus dominál. Az 1. .és 2. csoportba tartozó mérgezetten a mérgez« nak el, a 5-ik csoportba tartozón a éli ■11 5 napjában*pusztulfőképon a 8,-ik napon.
