Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

-65

meg támadni M.b.Fischer oedema elméletét.A béka izma-kisórletei szerint- kevés sav hatására nemhogy duzzad“ na, lanem tényleg vizet vészit, e l lentétben M.H.Pischer elméletével, amely azt kívánta volna meg, hogy a savak által a szövetek fehérjéi felduzzasztva több vizet vegyenek fel.

" a vegetativ idegrendszer és immunitás összefoglaló cirae alatt a Tisza István tud. társaság 1926 évi XIX.rendes ülésén bemutatta üághy ^'erencz és Cseresznyés László vizsgálatait.Amint az ezekhez fűzött bevezetőjeden mondta a "dispositio", mint változó tényező felderítésével juthatunk el az egyes és a tömeges fertőző» megbetegedések, epidémiák alkalmi ás iuŐazakos factorának meg isi xer őséhez, azoknak az elveknek az experimentális megvilágításához,melyeket mint a fertőzés ujatukori tanának egyik előharcosa : üZOIÚ’AGlí is hirdet, agukat a nevezett szerzők vizsgár latait természetesen JLLÁK oAládüh önálló dolgozatai közé nem sorozhatom.

1 9/"Egészségügyi népnevelés problémája"/Népegészségügy 1928/.Ahelyett, hogy orvostudományt tanitatnék laikusoknál ,ani betegségeket neurastheniát,hypochondriát kelthet,helyeztessék a fősuly a közleményben lauertetett egészségügyi nevelésre.

20/. " A napsugárzásról különös tekintettel a balatoni viszonyokra."/Orvosképzés 1930.IV.füzet.

Összefoglaló munka, amely támaszkodik egyfelől at on táreközleményre,amelyet r. Gärtner István munkatársával a Verzár Frigyes igazgatása alatt álló tihanyi biológiai intézetből 1929-ben ug; anezen intézet munkálataiban publicálb* tóvá ob á magában foglalja Nagy

G.^erencz gyakornokának is ugyanott végzett méréseit. Ezenkívül felöleli az irodalmi adatokat, kidomborítani igyekezvén az általános hygiene, kutatás nézőpontjából a hazai napsugárzási viszonyok megismerésének jelentőségét.