Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

- 52 -nagyrapolti bZENTGYORGYI ALBERT szegedi egyetemi tanárnak figyelme már hollandiai-groningeni tartózkodása alatt mindinkább az oxydatiók mechanismusa felé terelődött. Első erre vonatkozó dolgozatát /1. XXI.sz./ 1924. február 1-én Groningenben irta s a Biochemische Zeitschrift 146 kötetében jelentette meg. Bár a leideni és groningeni munkálkodása után Angliában igy közelebbről Cambridgeben az ottani kórtani intézetben a szív működésének normalis és patológiai chemiájával is foglalkozott,mégis 1924-től kezdodőleg céltudatos progranmszerüséggel ennek a pathoiogiai vonatkozásban is rendkívül nagy horderejű biológiai problémának az oxydatió-nak a tanúIraányozására üsz^ontositóttá legtöbb munkaidejét, feltétlen elismerésre kell,hogy számot tartson ez,amikor csábitó parádés,aprólékos részietkérdósek,könnyen elérhető olcsó sikerek helyett évek munkáját fordítja egy olyan alapvető processusnak a tanulmányozására,amelynek a vizsgálását sokan mások felületes odavatettséggel unalmasnak és hálátlannak, egész bizonyosan nagy kockázatnak jelölték meg. De ő a tudós önzetlenségé“ nek Mintaképet szolgáltatva a hosszú évekre menő fáradságos munka lassan, nehezen elérhető eredményének is örömmel bizakodva nézett eléje. Bebizonyitván ezzel azt is,hogy feltétlenül az igazi klasszikus tudóstypushoz tartozik és azokhoz, akik a tudományt igazán csak önmagáért a tudom nyert művelik.

bem emlitem meg az ötödik csoportban felsorolt angliai és amerikai dolgozatai közül a továbbiakban az angol szerzőkkel közösen irt munkáit,mert ezeket szabályaink értelmében nem bírálhatom.

E helyett összefoglalni szeretném azt a munkásságát, amely kiindulva a növényvilágban észlelhető oxydatiós folyamatokból,rendkívül következetes céltudatossággal lépésről-lépésre felsegítette őt az