Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

- 47 -dolgozataként említi meg. az

Miután orvosi tudományok fundamentumában az anatómiában és histologiában^évi munkásságával magának igazán dicséretes alapot szerzett s a tudományos munkálkodás menetét egy kitűnő iskolában elsajátította,-fog

hozzá a normalis élettani irányú dolgozáshoz! tehát

<*•>»

igazán elismerésre méltó előkészültség megszerzése után. Első élettani irányú önálló közlése az. amelyiket a második csoportban említettem.bzivizomnak norma“ lis állapotában is épugy, mint a csontváz izmoknak kelj. hogy legyen tónusa, amely a sinus által tartatik fenn. Ezt az első physiologiai megállapítását kísérletekkel igazol ja,amelyeket részben I.ütanius 1igaturával, vagy akapnia előidézésével állított be.

Egy másik pharmakologiai vonatkozású közlését közvetlenül erre következőleg a VII.sz.alatt neveztük meg. Kiindult pl. abból a megfigyelésből, hogy a chinin intravénás befecskendezése a házi nyúl fülén igen erős helyi vasoconstrictiot vált ki és az állat az injectio után erősen bódultán támolyog,majd igen izgatottan viselkedik. Ezért órtágitő szerek hatásával vélte a kellemetlen melléktüneteket fel függeszteni,ami különösen coffein és aspirin segítse, ével igen jelentősen sikerült is.

A harmadik csopprtban felsorolt dolgozatai,amelyek Németorszá gban készültek, jórészt chemiai jellegűek. Ez a chemiai dolgozási irány azonban,amelyet ő mindjárt a legelső munkáiban felmutatottan elsajátított és eredményesen továbbmüvelt nem az u.n."eprouvetta-chemia", hanem az exactság büszke nevére jogosan számöttartó "physikalis vegytan". Ez az irány Németországban már a háború előtt megizmosodott és pedig elsősorban annak a világtekintélyü embernek az iskolájában, akihez Szentgyörgyi maga is szegődött. Azt