Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

- 26 -gozatának adatait ie tartalmazza.

A világháború alatt a Debrecenben felállított császári és királyi XVIII.sz.bakteriologiái laboratóriumból ered 3 bakteriülogiai-parasitologiai vonatkozású irásmunkája, közülük

a Wiener Medizinische WochenBchrift-ben tette közzé:"Einige epidemiologische Beobachtungen bei Kochir

Weeks scher Konkjunktivitis"-ciraüt. Debrecenben 1917 »

nyarán 200 egyéb betegedett meg a jelzett kötőhártyalob tünetei között,majd rákövetkező 5 hónapban újabb 200 sporadikus eset adódott.Szerinte a háborús járványok a nyári hónapjkra esnek. A 400 eset közül 236- szor a bakterblogiai vizsgálat positiv leletekkel járt.

" Mischinfektion mit Tropika und Tertiana?" /D.M.W.1918./Horschbach és Byskowski munkájára vonatkozó megjegyzésekkel szolgál.

"Über spontan agglutinierehde Typhusbacillen". /Zbl.f.Bact.I.Abt.0.85,1917./ Egy bacillusgazdánál a vizeletből többször egymásután kitenyésztett typhus törzs egyszercsak hirtelen igen erősen ppontan agglutinál ódó varietássá alakult át.A 0,425 % konyhasóoldatban spontan agglutinátió nem lépett fel.

Amint szerző még két magyarnyelvű a M.0.Archívumban megjelent dolgozatában nyomtatásban maga is kife” jezésre juttatja,a világháború alatt Debrecenben a XVIII.sz. cs. és kir.katonai bakteriológiai laboratóriumában az egyetemi élettani intézet eszközeivel végezte azokat az izomélettani vizsgálatokat, melyeket a következő két cimben foglalt össze :

"Izomösszehuzódás és hullamerevség" és " A Vérellátás hatása az izomoxygen fogyasztására."

Ezekszer int az izomösszehuzóást és a hullamerevséget egymással azonosotani nem lehet, mert tej sav ugyan mind a kettőben felszaporodik,de a hullamerevség alkalmáv al festékractiókkal kimutathatóan sok

323