Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

vHofey az oxygenhiány és paizsmirigy közötti szoros összefüggést a berni physiologiai intézetből 3 munka is megerősítette : Hans Streulié,Manuel Durané és Leon Ascher és Hans Wagner közi eményei, melyek mind. azt bi­zonyít ják, bogy az oxygénhiány a paizsmir in­gyen kéresztül tudja csak fokozni az oxyda­­tiós folyamatokat,/:minek következtében pl. az állatok hamarabb fulladnak meg,mint a paizsmirigyüktől megfosztottak.:/ A paizsmirigynek a vérképzésben való fontos szerepe is több oldalról nyert meg­erősítést / Eppinger,Zondek,Marcell Dubois, Alois Waser/ és ma általánosan elfogadott tény.­A paizsmirigy és lázas anyagforgalom közötti összefüggést Rodulf Dittler marburgi physiologus erősítette meg,ki a maga sperma injectiós kísérleteiben ugyancsak constatál" ta, hogy a paizsmir igyüktől megfosztott állar­­tpkon erre nem következik be a hőtermelés fo­kozódása, mint a normálisokon. Evvel összefügg a paizsmirigy Mansfád által kiderített szerepe a höregulatióban, arait Paul Schenk erős it meg egy nagy munkájában 1922-ben/ Arch.f. exp.Peth. u.Pharra./,melynek összefoglalásában csaknem szószer int ugyanazt áll itja,amit Mansfeld 1920-ban./Über das We­sen der chemischer Wärmeregulation. Pflügers Arch.1920./„Die chemische Wärmeregulation ge­schieht nicht durch directen nervösen Reiz vom Wärmecentrum aus„sondern indirect durch Vermittelung von Drüsenhormonen.- Das wich­tigste ist das Schilddrüsen hormon." - Ugyan­így megerősíti altételt egy Asher intézetből kikerült munka is, kiítondván, hogy "die Tem­­T

Next

/
Thumbnails
Contents