Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.12.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Napirend - 5. Kórtani tanszék betöltése trb.bizottsági jelentés (ld.melléklet)

KÉTLY elnök az üléfet megnyitja, jegyzőkönyv vezetésre Darányit kéri fel. Be" jelenti,hogy a November 6-iki ülés határozata semmis, mert a dékáni hivatal mulasztása folytán Korányi tanár nem kapott meghivót.

. .......... t

KORÁNYI tanár iratokat, jegyzőkönyvet áttanulmányozta. BÉLÁKRÓL a májusi ülésen még nem is volt szó. Csodálkozik, hogy a bizottság az ő meghivását akarja.

KÉTLY tanár: a bizottságnak joga van, hogy utólag is újabb szakembernek a refera” tumba való bevonását kivánja.

KORÁNYI tanár Farkas tanár referátumát birálja. SZENTHYORGYI alkalmas volna a kórtani tanszékre. Helyreigazitja Farkas tanár ál 1itását,amely szerint SZENTGYÖRGYI kórtani intézetben nem dolgozott volna.Amint ezt BALOGH tanár referátuma is kiemeli,Cambridgeben Irt:-Tatith-t--DEAN vezetése alatt dolgozott kórtani intézetekben. Hogy több kórtani intézetben nem dolgozott annak magyarázata,hogy ilyen intézet alig van nehány a világon,viszont Ö egyéb intézetekben is, igy Hamburgban,Leydeaben,Cambridgeben kórtani themákat dolgozott fel. BÉLÁK, ha volt is 5 évig Tangl mellett, ezen idő nagyobbrészét mint medikus töltötte ott. Tangl is elsősorban fiziologus volt. E

mellett BÉLÁK már réegebben otthagyta az experimentális irányt és hygiénével foglalkozik. Régebbi dolgozatai is, igy az izomcontractiókról való theoriája, nem eredeti eszme.Balatonról szóló munkája pedig inkább meteoíologiai, mint pathologia. SZENTGYÖRGYI tekintetében is 1 eszögezi,hogy nem őt tartja elsősorban hivatottnak,hanem VERZÁRT, vagy MANSFELDETyde azért támogatja, mert azt hitte,hogy sze

1

Cl