Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1932.06.14., 10. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 106. Felvételi orvosi vizsgára vonatkozó javaslat - 107. Szabálytalan előminősültséggel beiratkozott hallg.kiegészítő érettségi megszerzésére való utasítása

vékony velőhüvelyü rostok futnak, továbbá, bogy az együttérző# ideg posVanglionaris rostjai nagyjából velőtlenek. a szerzők ezen régóta megállapított adatokat nemcsak hogy megerősítik, bánéra számos uj részlettel bővítik is, s e vizsgálatokat kiterjesztik az e,:ész környéki idegrendszerre. Bizonyos következtetések maguktól adódnak oly irányban,bogy az idegrostok raorphologiai tulajdonságai és raüködésöeli jelentősége közt álfcfcláben kap» csolat van,de sok tekintetben e kapcsolat mibenlétének kérdésére nehezen s csal elmélettel lebet felelni. További vizsgálatok a rekeszidegre, a plexus coeliacusra és a hasi idegfonatok és nyirokcsomók közti tájbonctani viszonyra vonatkoznak. £ vizsgálatokban magyszerüen érvényesál KIoo íKRELéZ kivételes praeparatorius tehetsége. Legutolsó dolgozatában a bolygóideg és az együttérzŐ- ideg viszonyát igyekszik megvilé^ itani. B-beli vizsgálatainak az az eredménye,hogy a nervus vagus tisztán érzőideg,mely a tápiá* lócsatornának csak a rekeszfelettirészét,továbbá a légzőszerveket s a szivet látja el. a benne futó mozgató rostok,mint azt részben már többen állitották,aera e redeti vagusrostok, Hanem a nervus accessorius ramus internatisából kerültek beléje, a vagus már a mellkasban végződik,a basiszervek mozgató és elválasztó idegeit kizárólag a sympathicus szolgáltatja, a szerzőt az emberen és különböző emlős és más gerinces állatokon végzett makrookopfcai prapparálásai alapján te^adja,hogy parasympathicus ideg volna; ilyen nincs sem a hasüregben sem másutt, a zsigerek kettő /sympathicus és parasympathicus/ antgonistikus beidegzésének felvételére a szerző semmi anatómiai alapot nem talált; a "parasympathicus"nem anatómiai valóság,hanem csak tünemény, mely , amint mondja csupán "a sympathicus negativ állapotaként fogandó fel.*

Amilyen értékesek a szerzőnek tisztán raorphologiai praeparatorius eredményei a sympathicus összehasonlító anatómiája terén, olyannyira sajnálatos,hogy e merészen odavetett állításával elhagyja azt a téráletet,amelyen illetékes, és idegen területre kalandozik el. A "parasympathicus"túlajdonképen nem