Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1932.06.01., 6. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 12. Fizetéses tanszéki segédszemélyzeti állások csökkentésének ügye

csökkentés. Felveti a kérdést, nem lehetne- e ezen összeget a személyi reductió helyett máskép megtakarítani, pld. a tanársegédi fizetések egységesített %-os csökkentésével.

GRÓSZ EMIL ny.r. tanár elvben pártolná Kenyeres tanár javaslatát,de annak gyakorlati kivitelét kétségesnek, sőt alig megvalósíthat ónak tartja.

KENYERES tanár tisztázni óhajtaná,

i

hogy esetleg kihajlandó a klinikákon fizetéséről lemondva, dijtalan alkalmazásban tovább ra is megmaradni.

VERE3ÉLY TIBOR ny.r.tanár nem hiszi, hogy önként bárki is vállalkozna a fizetésről való lemondásr^annyival is inkább,mert a fizetesteien átminősítésben degradációt látna a közönség.

báró KORÁNYI SÁNDOR ny.r. tanár hangsúlyozza, hogy annyi reductió történt már eddig is, hogy a segédszemélyzet alatta van a minimumnak amit a szolgálat megkövetel. Javasol ja, hogy amennyiben állásokat kell megszüntetni, a megszüntetendő állások formailag tartassanak meg fizetéstelen minőségben. A helyzet javulásával a fizetéstelen minőségben betöltött állások automatikus utón újból dijas és fizetéses állásokká válnának.

VÁMOSSY ZOLTÁN ny.r. tanár szintén a

hangsülyozz%Jm karnak áldozatot kell hoznia, akkofc a kivánt 11 tanársegédi fizetésről és a 7 gyakornoki segéddijról §4 §£§&$&

vagyis tisztára pénzösszegekről mondjon le a kar, ne pedig tanársegédi és gyakornoki állásokat szüntessen meg.

TÓTH ISTVÁN ny.r. tanár szükségesnek

tartja annak hangsúlyozását és hangoztatását,