Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása
- 10 -kutyán végzett, Eredményeit^több mint 200 pyelographia és kb* 8o0 microsko'pos készítmény alapián vonta le. A pyelographiához használt bromoldatot tussal keverte, amellyel elérte azt, hogy a pyelographia nyújtotta eredményekét microskopos metszeteken is ellenőrizhette. Több esetében a pyelographia előtt levegővel töltötte meg a vese vénás érrendszerét.~2a - pasztái at ai a következőkben össze,eeziÖ a pyelovenosus ref - lux két tényezőtől füg:: először az intrapélvinális nyomás nagyságától? másodszor a parenchyma ellenállásától, pninél nagyobb az előbbi, illetve minél kisebb a" utóbbi annál könynyebben jöhet ugyanazon viszonyok között létre a pyelo venosus reflux. A reflux létreJövetelénél trauma is szerepet játszik. ^A reflux intraparenclíymalis iránya mindig a legkisebb ellenállás irányában történik, amelyet" kísérletileg Is.bizonyítani tudott. Az intragarenchymalis .ellenállás nagysága a parenchyma functionalis es anatómiai állapotától,függ. A pyelovenosus refluxus az intraparenchymalis"terjedésnek csak egyik módja s e mellett tubularis telődes is lehetséges. Klinikai jelentőségét abban látja, hogy venosustelődés"esetén egy iniectios folyamat sokkal könnyebben terjedhet el a vesében, mint tubuláris telődésnél. unnék különös jelentősége lehet bizonyos pyelonephritiseknél, vagy'nephritis agőstenatosánál, mert egy ilyen refluxus létrejóvetelénél a lolyamat hirtelen fello óban és súlyosabb lefolyású lesz. Bebizonyítva még nincsen de nem tartja lehetetlennek, hogy az u.n. pyelographiás reactiok is pyelovenosus refluxus 1ótrejövetelének következményei, mert kísérleteinél kitűnt, hogy microskopice a veseállományoan kontrast anya.ot talált olyankor is, midőn a Röntgenfelvet el még ezt bizonyítani nem tudta, üzen kísérleti megái láp itását azóta, klinikai megfigyelések is megerősitették. 19. b./ A_pycloje_osus rejluxue_k 1 inikai jelentősége. Orvosi Hetilap. 1930.46.sz. 14 nyomtatott oldal 2 ábrával. A fenti kísérletek rövidített magyar közleménye különös tekintettel a klinikai jelentőségükre. 20. / Discussion^ Verhandlungen der Deutschen Gesellschaft „für Urologie.*. VIII. Kongress in Berlin 1923. 1 nyomtatott oldal. Felfogása szerint az adncxtscsss megbetegedések anatómiai ^nagysága~’és a felsőbb hugyutakban fellépő secundär elváltozások' között nem mindig állapítható meg az arányosság. Azt hiszi, hogy a secundär elváltozások akkor fejlődnek ki leginkább, ha a kóros folyamat az intramuralis ureterszakasz működését zavarni képes, u kérdés eldöntésére ajánlja az ureteractiok irányának es formaváltozásainak e szempontból való megfigyelését," mert felt ehető, hogyha a kóros adnexfuűiyamat a kérdéses ureterszakaszra hatást kifejt, az ureteractiok irJmya és normalis alakja megváltozik. 21. / Djscussjon._Verhandjungen_der_Deutschen_Gesell - jchaft_für_Urologie . VIII. Kongress in Berlin 1928. 1 nyomtatott oldal. A Lőwenstein-IIohn-féle tbc, bacillus kitenyésztési !/’ - .040 \! * -..i ' -JiíéíűamimSiM
