Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása
előtt a vizelet fehérjeteleniteni kell. Hangsúlyozza, hogy a rofractiés értékeket a többi functionalis vesevizsgálatok egyszerű, a betegre megterhelést nem jelentő kiegészítő vizsgálatának kell tekintenünk. 11. / Üb e r_di e_7/i rkung^d er Ir ans fusion_nach Aderlassen_ hej.m_ProEtati.kerj. Verhandlungen der Deutschen Gesellschaft, für Urologie VIII. Kongress in Berlin. 1928. 18 nyomtatott oldal. 8 grafikonos ábrával. Kiindulva azon megáilapitásból, hogy a vérkeringésbe direkt befecskendezett folyadékom a szerkezeik vizegyensúlyát időlegesen egyik vagy másik irányban felborítani kepesek-a vértransfusionak a vesék működésére való hatását kutatta. Prostatás betegeknél, kiknél kisebb-nagyobb fokú veseműködés! zavar volt kimutatható 4G0 cem. vér 1 ebocsajtusa után 500,ccm. vért transfundált. Az ,igy elért hatást higitási és festékkiválasztási próbák ismételt kivitelével figyelte meg% f. 7 esete kapcsán megállapítja,,hogv a festék kiválasztási próbánál lényeges eltolódás nem észlelhető, hasonlóan a concentrálé képesség is változatlan marad. A vizkiválasztás ezzel szemben határozottan késedelmes volt, úgy, hogy a szervezetben vizretentio lép fel. így,pl. egyik esetében", hol a transfusio’ után a vizivás utáni 4 érában a transfusio előtti hígításhoz viszonyítva majdnem 1/2 liter minus muta"kozott a rél órás időközökben gyűjtött portiék maximális mennyisége tekintetében azonban ennek dacara növekedés volt megáilapítható. E lelet alapján kétségtelennek tartja, hogy a vizrotentio oka extrarenalisan keresendő. Therapeutikus szemgontból a vesefunctio feltűnő javulása, csak egy esetben volt észlelhető, a többi 6 esetben az eltolódások nem voltak oly nagyok, hogy azokat a transfusio javára irhatnónk. Egy postoperative fellépett uraemiánál a verlebocsátás s az azt követő transfusio hatástalan volt. 12. / Klinische B ej. t r age_ zur_ hy cir on eg hr o t is eh. en Er w ej. t^ rung . / bej Do^peiniereix. Zeitschrift für urologische Chirugie 1929. Bd. Hft, 3/4. 26. nyomtatott oldal, 12 ábrával. Az ureterduplicitások nathologiai és klinikai jelentő ségéne-k ismertetése után 3 esetét közli,” melyek klinikai kór - kép-diagnosis és therápia szempontjából sok érdekességgel birna.k. Mindhárom esetben különbözők voltak a klinikai tünetek, különböző fokot értek el a secundar pathologiai elváltozások és különböző vc)lt ennek következtében a műtéti therapia. A klinikai tünetek és műtétnél észlelhető pathologiás elváltozások összotevése alapján arra a következtetésre jut. hogy,a symphtho matologia az anatómiai elváltozások nagyságával nem áll egyenes arányban. Ennek okát abban látja, hogy á^subiectiv tünetek/felléptének ideje a bugyievezetés^nagyobb mérvű akadályozottsága-. nák és az infectio bekövetkeztének idejével esik össze. Az infectio fellépésének ideje teljesen kiszámíthatatlan, a pangási fájdalom föllépte azonban, ugylátszik összefügg a pangást létrehozó ok helyzetével. A közölt esetek elemzesőnél kitűnt, hogy mennél distalisabban feküdt ez az akadály annál későbben lépett fel a pangás okozta fájdalom. 'Legkorábban lépett fel a fájdalom az accesorikus ér okozta pangdsnil- A pangas okozta
