Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása
_- 2 -3./ Mozgó tábori állatorvosi laboratórium. Állatorvosi Lapok.1917.47.szám. A laboratórium kísérleti állat nélkül egyetlen vasúti kocsiba raktározható be 1 U 0 ó be. ^amelyhez még kis és^nagy állaistálót is szerkesztett'» A laocrato‘ _ / álszövettok számára berendezei riumban végeztettek.* a./ takonykóros vérvizsgálatok, b*/ állategészségügyi bakteriológia vizsgalatok, c./ továbbá szövő tani és^vizelet vizsgálatok. Ismerteti az 1917 évben 6 hónap alatt végzett takonykóros vérvizsgálatok számát / 5375 ló/ 1épfene gyanús állati szervek számát / 351/ és takonykóros szervek számát / 15/. Veszettségre 16 esetet vizsgáltak köztük egy emberi agyvelőt is. 4./ A mailein-szempróba és vérvizsgálatok combinait al/ / i * kalmazása. Feldtierärztliche Mitteilungen der k.und k*2*Armee. 1917. No.6. 3895 lónál végzett agglutinatiot és^omplementkötési reactiót a legtöbbnél szempróbat is. A combinait kettős reactio jól használható, ha mindkét próba egyező eredményt ad. Hibák léphetnek fel, na a kétféle"reactio eredményé nincs összhangban. Ilyen esetekben az állatokat további megfigyelés alatt kell tartani. 5. / Mészsók lerakódása a húgyhólyag izomzatúban. Állatorvosi Lapok XLI.17.sz.1918* 133-134.0. Kétéves kutya az emeletről'lezuhanva combját törte majd Öt napi^betegség után elhullott. A boncolásnál a cpmbtörésen kívül álhártyás hólyaggyulladást találtak, mely ráteriedve a^hashártyára savós rostonyás hashártyagyú11adást okozott. A húgyhólyag izomzatában mikroszkoposan mész-szemcséket talált, melyek a Kossá f. reactiót adták. Tekintettel arra. hogy az állat a balesetet megelőzően teljesen egészséges volu, azt tartja, hogy a mészsók^az ötnapos betegség alatt rakódtak le, valószínűen valódi mészmetastasis folytan. 6. / Orbánczbacillusok előfordulása madarakban* / r Állatorvosi Lapok 1919 évi 8 sz. kz utóbbi években többen megfigyelték, hogy az o. bacillus és közeli rokonai a sertéseken kívül a többi házi - állatainkban is, különösen a madarak közt ^okoz gyakran el - hullást, k szerző négy madár hullát vizsgált, melyeknél több, kevesebb kórbonctani fielet mellett az orbáncbacillus ki volt tenyészthető. A kérdéses bacteriummal veréb oltást végezve az a'valódi o. bacillussal egyezően viselkedett. Két-két egeret az o. immun savó- 0,G1 ccm-ével bor alá ojtott és 24 óra múlva a kitenyésztett bacillusok leves kultúrájával őket bőrük alá fertőzte;hasonló fertőzött még két controll egeret is* A két control! állat 3 nap múltán orbáncz sepsisben pusztult el. a védősavóval kezeltek pedig meg 15 nap után is egészségesek maradtak. Ez a kísérlet kétségtelenül igazolja a Két bacillus ‘ törzs'azonosságát> amit megerősített meg az agglutinatiós pró“ ba is*
