Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 52. 1931/32. I. félévi tanrendjének összeállítása

2 ecetében demonstrálja, hogy az első életnapok agynyomásos tünetei és a későbben fellépő epilepsia, imbecillitas, mikrokephalia,hae­­miplaegia spastica infantum között, okozati összefüggés van II«/ A női nemzős£eryek_.güniokórja_. megjelent a Tuberculo­sis 1929. évfolyamának júniusi, júliusi és augusztusi számaiban. E 16 oldalas dolgozatában a kérdést monographia^szerüleg tárgyalja. Két másik munkája ugyancsak .a tuborcÜlosisról szól. de amig" azokban annak szülészeti vonatkozásaival foglalkozik, itt sorra veszi a gyakoriság és a fertőzés létrejötte különböző lehető cégeinek ismertetése utap az egyes genitális szervek tuberculoticu megbetegedéseinek kőrbonctanátklinikai tünetei* kórismézését és gyógyítását. amihez alapul a klinika lö éves gümokóros anyaga szol gál. A méh iu'oércülqticus elváltozásainak tárgyalásánál kitér an­nak terheséggel való szövődményénél előforduló^ehetőségekre, ^ne­vezet esen a decidua egyes szakaszai megbetegedésének sorrendiére, először, ha az endometrium tuberculosisa már .a pete megtapadasa előtt fennállott, s másodszor, ha a már meglévő terhességhez tár­sul az infectio. Leirja a placenta fertőzésének különböző útjait. Kiemeli, hogy amig a nemzőszervek, különösen a méh gümőkórja ter­hesség eseten, a fertőzést generálisátódása szempontjából első­rangú fontosság g.l bir, addig - mint ahogy azt egy korábbi dolgo­zatában megállapította /: L. Heveny miliaris gümokór a gyermeki­­ágyban/, a gestatiónak, az extragenitalis tuberculosis általáno­sításában. / az általános heveny miliaris gumókor létre jöttében, ■mint oki tényezőnek* a baleseti sérülések"és műtéti traumák mö­gött csak^másodrendű jelentősége van. Részletesebben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hashártya és genitalistuberculosis'egy­idejű fennállása mellett, melyiket tekintsük elsődlegesnek. Be­hatóbban fpglalkozik ga bacillus kimutatásának-módszereivel, a próbakaparás és a próba laparotomia értékével. A theraniában, a klinika akkori felfogása szerint, a műtéti gyógyítással szemben a Röntgent részesíti előnyben, de az irodalom adatainak felsora­koztatásával nem hagyja megemlítés nélkül azt a kérdést sem,hogy műtét esetén teljesen radicalisan, vagy conservative járjunk-e el. A klinika 10 éves gümokóros anyagainak ismertetése fejezi be a dolgozatot. Többi dolgozata három csoportba osztható, aszerint, amint azok a nőgyógyászat, a szülészet vagy az ujszülöttkori paíhologia körébe tartoznak. Nőgyógyászati tárgyú dolgozatok. 3. / Véntrofjl xati ok 20_é_vrőli Előadta a Kir. Orvosegyesület 1925, február-21.-i ülésén. Megjelent az Orvosi Hetilap 1925. év­folyamának 24. számában. A mobilis retroflexio sokat vitatott műtéti^indicatioinak körülírása után, ismerteti a klinikán szokásos műtét technikáját s azzal a mobilis és fixált retroflexionál, valamint prolapsusnal elért eredményeket. Más eljárásokkal összehasonlitva kiemeli, an­nak egyszerű, veszélytelen és eredményes voltát. 4. / Bacteriumok jelentősége a f o 1 y á sjo k_ kjj r tanában. Megjelent az Orvosi Hetilap 1926. évfolyamúnak 37. számában.

Next

/
Thumbnails
Contents