Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.04.28., 8. rendes folytatólagos kari tanácsülési jegyzőkönyv - 13. Egyetem kormányzatában levő discontinuitás enyhítése
legtapasztaltabb ismerői az egyetemi önkormányzatnak még akkor is, ha napjuk leáldozóban van. Azért e tisztségeket is fenntartanáénak vélem, s velük a tanács taglétszámának 10-ről 15-re emelését - legalább is a mi egyetemünkön - helyes intézkedésnek tartom. A prorector és prodékánok.volnának a jövőben is a rector és dékánok hivatalos helyettesitői és csak harmadsorban a praerector, illetve praedékánok, a kiknek ezen első esztendeje minden kifelé való hivatalos functio nélkül, csak a tanács üléseken való részvételben, később bizottsági és külső felügyeleti munkában telne el. Ezen módositással, ami az inditvány szellemével és céljával nincsen éllentétben, elfogadásra ajánlom azt a tekintetes Karnak. OROSZ tanár figyelmeztet arra, hogy a Kar pár hónappal ezelőtt elfogadta a senatori intézményt. Javasolja, hogy a pro rector és a prcdecan benntmaradjanak a tanácsban, ellenben véleménye szerint a prae-rectorra és prae-dekánokra nincsen szükség, de szükség van a kontinuitás biztositására, a tanácsbiztositására, szükség van a tanácsjegyzőre ás a szakreferensekre . Ha senatorok vannak akkor kibővült a Tanács és nincs szükség prae* ■• • rectorra és prae-dekánokra. TÓTH tanár szintén nem tartja célszerűnek a prae-rectori és prae-dekáni intézményt. A senatori intézmény életbeléptetése esetén lehetőleg klinikus tanárok legyenek a senatorok, mert a klinikusok nagy elfoglaltságuk miatt a dekánságot nem vállalhatják és igy nem áll módúkban az egyetem ügyeihez hozzá' szólani. OROSZ tanár szerint a karok egy vagy két senatort küldenek a Tanácsba, akik az orvoskaron klinikusok is lehetnek.. Németországban is megvan a sen-tori intézmény, amely 4 évre terjed. KHTII tanár szerint karonként eg7 egy ta-
