Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése
A Eo r— és Nemikórtani Klinika által kitűzött 1930/ 31,évi pályát ételre ://Vizsgált áss ék rrfc g az emberi borhám magatartása . Gmn i s cellula e cellula, Pasteur, és Per crucem ad lucem jeligék alatt három pályamunka, érkezett be. t A „pályázók mhdegyike igyekezett vizsgálatainál a szakirodalma,t jól követ-ve , tervszerűen, bizonyos szempontok kidomb okításával haladni es mind nagyszámú kultúrát készített, ezeket modern eljár ások szerint gondozta, ami a mellékelt raj zckból, mikropho to grammokból és a benyújtott metszetekből kitűnik* sikerült mindegyiküknek hámfejlodést elém! és azt megfigyelni* 1. Az Omnia cellula e cellula jelzésű pályamunka beadója különböző körű egyének bőréből explantált 119 szövetdarabon végezte észleléseit, Dacára ?nnak, hegy a bor hár..j ának tenyésztése a külvilággal való érintkezésből származó fért ozott sé gc miatt nehezebb, mégis jó eredményeket ért el és kultúrái közül csak kevés fertőzött ex-és transplantatum vol^ A ki sér le ti technikának használatos módját igyekezett leegyszerűsíteni és ez részben magyarázza is, hogy nagyrészt sikerült tenyészeteit sterilen megtartani, A munkához mellékelt mik rophc te grammokon jól láthatók az eredeti szövetdarabból ki induló ,r észben szétterülő membránokat ,résc ben nyúlványokat képező, feji odo hámsejtek. Helyesen fogta fel a kérdést abból a szempontból,hogy nemcsak növekedést,nemcsak a membr&naK: kifejlő— déséu igyekezett elérni, hanem súlyt helyezett arra is, hogy vizsgálat tárgyává tegye a fejlődő membr&nákat képező hám; sejt eket is, Mindezt különösei fiatal emberekből (8-18 éves ) származó anyagon érte el legkönnyebben* Munkájával a szc vett enyészté s nagy körültekintést igénylő technikei készsége párosult az észlelések tárgyilagos megítélésével. Bár a természetes W íj 9 összefüggésétől ki szaki to tt, tápi áló kötőszövetéről elválasztott hámot törekedett kültiválni,mégis kétségtelen, hogy apályatécel érdemi részét sikeresen megoldotta, t 2* A Pasteur jeligével érkezett pályamunka szerzojo fiatal egyének hámjánál szintén könnyebben ért el proliferatiot, Mások által már kipróbált anyagoknak ( adrenalin, insulin stb, ) a táptalajhoz való keverésével kísérelte meg a növekedést befol 3rásclni, azonban e redmény nélkül, Vissgá-9 latainál a hám növekedését úgy a stratum basal e—bél, mint a szórt üszők és
