Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése
— — A budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemi elme- és idegkórtani klinika igazgatója VIII., Balassa-utca 6. szám. 3^6 1931. Tekintetes Orvoskari Tanártestület ! Az elme- és idegkortanból 1930-31 tanévre Hirdetett pályatételre: »Az exogen tényezők Hatása az endogen elmekórképekre” két pályamunka érkezett be, melyek egyike a »Salus aegroti prima lex”, a másik »Laufenauer” Jeligét Hordja* Eleve jelezhetjük, Hogy a »Salus aegroti” jeligés dolgozat jelentősen felette áll a másiknak* A tárgynak céltudatos körülhatárolása, az exogen és endogen fogalomnak mint aetiologlai tényezőnek szabatos alkalmazása, a betegség aktiváló tényezők beható vizsgálata az endogen elmebetegségek folyamán jelentős anyag, 14-16 kóreset kapcsán: jellemzik a »Salus aegroti” jeligés munkát* Ennek egyik tétele, Hogy exogen factoroknak nem a minősége, Hanem az lntensitása a fontos; továbbá Hogy ugyanazt a kórképet ugyanazon egyénen több alkalommal egymástól külömböző testi- és lelki tényezők váltották ki, miből következik, Hogy az exogen factorok betegség aktiváló Hatása az egész agynak mint a psyche szervének bántalmazásán alapszik, végül utal arra,Hogy az egyes exogen factorok a külömböző endogen elmebajoknál külömböző fokban Hatásosak: circuláris elmezavarnál és Hysteriánál érzelmi tényezők, az epilepsiánál inkább a testi ártalmak, a paranoiánál olyan értelmi behatások szerepelnek, melyek normális emberben is elégedetlenséget kelthetnek. A laufenauer jeligével ellátott pályamunka bárha ügyes tollal van megírva, de pongyola,népszerusködő, felszínes kidolgozási modoránál fogva az első Helyen említett dolgozattal a versenyt fel nem veheti. Nem említi Hogy milyen beteganyagot Használt fel, irodalmi Hivatkozásai jelentéktelenek, az egyes idegen szakkifejezéseket mint pl. aetiologia, epilepsia Hibásan Írja. 195 2
