Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése
BUDAPESTI K. M. TUbOnÁNY-EGTETEni BAKTERIOLÓGIAI INTÉZET IX., RtfKOS-UTCfl 9.-------- -Tekintetes Tanártestület! Karunk dékánja 2741/1930-31 sz.a. megbirálás céljából kiadta tisztelettel alulírottnak a Hőgyes-féle pályadijra "Semmelweis" jelige alatt beérkezett munkát. Ennek megfelelőleg bírálatomat a következőkben terjesztem a tek.Kar elé. A pályakérdés ekként szólt: "Vizsgáltassák meg a fajlagos bakterium-agglutinatio in vivo és annak befolyása az azonos fajú infectio kimenetelére." A dolgozat 35 gépírásos, negyedivnyi oldalra terjed, 3 grafikont és 6 mikrofotografiát tartalmaz; benne a pályázó következő vizsgálatairól, illetve kísérleti eredményeiről számol be, amelyeket a B typusu paratyphus-bacillussal nyulakon és egereken végzett. A szerző bevezetésül vizsgálat tárgyává tette azt,hogy a vérbe vitt csirák mint fogynak meg friss, azaz előzőleg kezeletlen állatokban; továbbá azt, hogy mint változik meg a vér csiraélőképessége az állat infectiója után, amidőn is azt találta, hogy az infectio a vér csiraölő képességét jelentékenyen csökkenti. A vérbe vitt baktériumokat csakis az első percen belül találta isoláltan.mig nehány /4-5/ perc múlva már nagyobbára csoportokba verődtek, agglutinálódtak.ami in vitro homolog savóban csak órák múlva következik be. A baktériumok sorsát a szövetekben figyelemmel kisérendő, állatokat fertőzött és különböző időtartam után feláldozván, belőlük metszeteket vizsgált; eközben úgy találta, hogy már 3 órával az infectio után a szervek hajszálerei és parenchymája telve van csirákkal, utóbbiak részben phagocytálva vannak. Szerző értelmezése szerint az agglutinált csirák a hajszálerekben fennakadjak, sejtektől fölvétetnek,bejutnak a parenchymába, ahol elpusztulhatnak.
