Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése

ren, pedig neki is nem egyszer igen nagy nehézségekkel kellet megküzdenie. Így a

II. sz. kórbonctani intézetben a forradalom utáni időkig a tanszéki segédszemélyzetből Dr. HUZELLA közvilen fölé és közvetlen mellérendeltek olyanok voltak, akik a Huzella munkásságát és fejlődését egyre gáncsolni igyekeztek. Az ő jelentős és széleskörű irodaírni munkásságával szemben dr. RENYI eddig 9 dolgozatot közölt mindössze. E közül a 9 dolgozat közül 3 úgyszólván kizárólag a csil1ő-szőrök, másik három pedig az idegfibrillümok , illetőleg ideg sejttan problémájával foglalkozik. Dr. Rényi eddigi irodalmi működésének kétharmada ezek szerint nagyon változatosnak a legjobb akarattal sem mondható, de megállapítható kétségtelenül az,hogy szakirodalmi működése rendkívül elvont, és igen szűk körre t beosztható sejttani mondhatni sejten belüli egyes kérdésekre korlátozódik. Ezzel szemben dr. HUZELLA tanár nemcsak közlései ben mutatta meg jóval szélesebb körű tudó-mányos érdeklődését,de tudományos pályafutása is ezt bizonyitja. Az a 12 év,amit részben Gertik,részben Krorapecher tanár oldalán a kórbonctan és kórszövettan művelésében eltölthetett,már ez maga biztos garantia arra, hogy ő u.n."romantikus egyéni

— m

ség" nem lehet, de biztos garantia arra nézve is, hogy személye az első, másodéves orvosnövendékek számára egy olyan tanerőt jelentjaki az anatómiai ismeretekben, de magában az egyetemes orvostudományban is nagy egyetemes átfogó tapasztalatok és nagyértékű áttekintés birtokában fogja őket,mint