Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése

566 - 62 - latok utólagosan közölt eredménye. Mikrodissectiós dolgozat, melynek anyagául Arbacia-és Asterias-petek szolgáltak.A szerző azt a kérdést vizsgálta meg kísérletileg, hogy mi vonzza a spermiumot a petesejthez ? Sem a peteburoknak,sem a petesejt magjának nincs ilyen hatása az ondoszálra, hanem a peték lipoidanyagában rejlenek azok az erők,amelyek a spermiumokra vonzóhatást fejtenek ki. Ezen erők természetéről azonban szer ző nem nyilvánít véleményt.

7/ R.Chambers an G.St Rónyi, The structure of the cells in tissue as revealed by microdissection. I.The physical relationships of the cells ska epithelia. Americ.Journal of Anat. 35 kötet 1925. Ghambers-szel együtt készült mikrodissectiós dolgozat. A sejt magja frissen vizsgálva optikailag és anyaga szerint homogen ál 1omány, csak a magvacska különálló test benne, de az is csak az esetek egy részében.A mag mechanikailag könnyen befolyásolható, de alakját újra visszanyeri. A protoplasma consistentiája igen különböző, leghigabb a mirIgysejtekben.Összeköttetéseket a sejtek között intercellularis hidak által csak a többrétegű hámban lehet kimutatmi, sehol egyebütt. A sejtek felszínén finom tömörült hártya van,amely a sejt életéhez szükséges.

8/ Tfre physical properties of the living axis cylinder in the myelinated nerve fibre of the frog.Journal of Comparative Neurology. 47. kötet 1929. RENYI dr. az idegszövetre vo natkozó vizsgálatait még dudapesten -kezdte meg; ez az első ez irányi közlése.Mint már mások is előtte, megái lapítja,hogy a bóka velős idegrostjainak tengelyionalában a frissen vizsgált anyagon se optikailag, sem a mikrodissectiós tűvel neurofibrillákat kimutatni nem lehet ; egynemű colloidalis állományból látszik állani. A befüződéseknél,ahol a tengelyfonal felére keskenyedik, tömöttebb állományú. De kiemeli,hogy ezzel nem akarja a fibrillák jelenlétét teljesen tagadni;;csak anynyit állíthat,hogy a friss tengelyfonálban nem mutathatók ki. A sok szerző által állított axolemmának, vagyis tömörebb kéregállománynak a tengelyfonalon nyomát se látta.

9/ III. Observations ön íthe shetes of myel inated ner-