Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)

1931.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 62. Anatómiai-szövettani tanszék betöltése

- 49

553

hatásokra keletkezett,erővonalaknak megfelelő fonalszerü phy— sikai tömörüléseknek, Megtalálta őket különböző mechanikai hatásoknak kitett mirigyváladékokban is. E rostoknak,fel tételezett rugalmasságuk alapján,nagy jelentőséget tulajdonit a hajszálerek vérkeringésének és a mirigyelválasztásnak mechanizmusában. Újabb élettani vizsgálatokból,különösen Krogh vizsgálataiból kiderült,hogy a hajszálerek összehúzódásai függetlenek a szív, a verőerek és gyüjtőerek aktiv összehúzódásaitól,és függetlenek az ideg- és izomműködéstől is. Automatikusan működő helyi mechanizmus kell,hogy kormányozza őket. E mechanizmus anatómiai alapját a szerző a sejteket és szöveteket,haj szálereket és mirigy^ejteket körülhál ózó rácsrostokban véli megtalálni. Szereplésük aktiv rugója az egyes sejtek és a környező szöveteknek a sejtanyagcsere különböző állapotaival járó duzzadása és megkisebbedése,amire a rácsrostok rugalmasságuk alapján egész rendszerükben reagálnak. Ezt a tulajdonságukat a szerző aktiv rugalmassáknak nevezi. Ezen elnevezést nem nevezhetjük épen szerencsésnek,aminthogy félreértésekre ub irodaírni polémiákra is adott alkalmat, az aktivitás voltaképen nem magukban a ráesrostokban van, hanem a térfogatukat változtató sejtekben és szövetekben.- Hogy a rácsrostok rugalmasak, azt HUZELLA a bécsi Plenkkel szemben meggyőzően bebizonyította.

De hogy a részletekben ezek a racsrostok,még ha rugalmasak is, hogyan tudják a hajszálerek rhythmusos, a szívveréssel synchronikue összehúzódásait,továbbá a mirigysejtek elválasztó tevékenységét és a felszívódást elő idézni,vagy elősegíteni,azt nehezen lehet elképzelni, s azt a szemző sem tudja megnyugtatóan megmagyarázni.

Több dolgozatában foglalkozik a rácsrostrendszer szerepével az organisat lóban, és az organisatio problémájával általában. Ezirányu fejtegetései a szerves élet nagy kérdéseinek legel vontabb magaslatán mozognak,aminők a különböződós és szaporodás antagonismusa, a szervek egészsének es sejtjeinek kölcsönhatása, az életfolyamatok kauzalis:mechanikai értelmezésének határai, a sejteknek és a sejtközi állománynak az élet fogalmához