Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.03.10., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 10. Egyetemi közgyűlések rendszeresítése, állandó tanácsi szakreferensek trban. Grósz tanár jelentése
el őfordul t, ho^y a Tanácsban erre felkart - em tanácstag refere1t. Amint Angyal memoranaradból értesülünk a februári ülésen 10 ügyben referált meghívott szakelőadó. ANGYaL PÁL felemlíti,hogy 1909-ben öZÉKELY ISTVÁN volt * <-Jx! Rector, 1911-ben pedin az én inditvdnyómra egyetemünk foglalkozott a denatori intézmény meghonosításával. SZÉKELY ISTVÁN a mint rectori beszédében kifeltette olvan tanácsot o t/ conterplá1t,melyben szakszerűen összeál1itott bizottságok működnének s csak a fontos ügyekben döntene a plenum. Ezen eszme,megvalósitására. karonként egy va -y két senatorral kel lene a tanácsot bővíteni, kiknek mandátuma legalább négy évre szólna. Ami fakultásunkban 1911 szeptember hó 19-én tettem indítványt a senatori intéz“ ménv meghonosítására,melyet az orsztrák 1873- iki törvény az elvetemi szervezési szabályzatba felvett. Tulajdonkénen a THUN-féle rendelet, mely nálunk ma is érvényben van,az osztrák törvényben csakis ezen intézkedéssel bővült. < Az orvoskari tanártestület az indítványt 1913.április hó 15-én elfogadta /jellemző, hogy milyen soká tartott a határozathozatal./. A hittudományi kar a. javaslatot elfogadta, de a jogi fakultás és a bölcsészettudományi kor elutasította. i A tanács 1914.április hó 23-án a kérdést a napirendről levette.ANGYaL PÁL a senatorók intézményét nem pártolja, de kívánatosnak tartja, hogy é yes üp-yeket ál 1 andó szakreferensekre bizzanak, kJ 9 kik szavazati iog nélkül mint véleményezők bem
