Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1930-1931 (HU-SEKL 1.a 57.)
1931.02.10., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 63. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - I. sz. kórbonctan - 64. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - gyermekgyógyászat - 65. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - gyermekgyógyászat - 66. Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - gyermekgyógyászat - 67. Bonctani-szövettani tanszék betöltése napirendről levéve - 68. Közegészségtani tanszék betöltésére javaslat és halasztási indítvány
2 414 tió nera ad elég kifejezett positiv eredményeket. . 7/ D.m.W. : Eine fíeaktion der Kol 1 oidlahLl itat des Serums. etc. A Savó ezen tulajdonsága számos vizsgáló munkája»«.neBct'c*.*.*.« tan megerősítést nyert és jelenleg több mint 100 a vele foglalkozó, legkülönbözőbb nyelvű munkák száma. E munka nem fordítás, de hasonló szövegű, mint az előbbi magyar nyelvű. 8/. Wien. kl.W.: Die -Bedeutung der Kolloidlabil itit im Blutei- A savó reactió alkalmasabb a kicsapódás erősségének megállapítására,mint a plasmareactiók, melyeket Darányi munkái alapján készítettek különböző vizsgálók,főleg a tbc.aktivitásának Vizsgálásáról. 1923. 9/. Előadás a magyar orvosok tbc.egyesül etében: Újabb biológiai vizsgáló eljárások tbc-nél. Ismerteti a tubercülosisnál használt eljárásokat,melyek a betegség előrehaladásának vizsgálatára szolgálnak.Ezeket összehasonlitja a labilitással, továbbá, a vérsejtsülyedési reactióval. 10/. Állatorvosi la.pok 3-6 számok: A fertőző betegségek chemotherapiája. Az állatorvos egyesületben tartott előadás kivonata. A cheipotherap iásan ható vegyül etek három főcsoportra oszthatók: elemi gyökök/higany,arzén,arany stb./, phenyl - vegyül etek és pyrid invegyületek csoportjára. 1924. 11/. Wien, med. W. Zuű Diagnose der aktiven Tuberkulose. Az összes aktivitási eljárásokat összefoglalóan ismerteti. 1925. 12/ Hydrophil Kolloidok jelenléte az ivóv Ízben. Előadva AZ Orvosegyesületben. A vizben levő szennyezések,mint organikus anyagok,tulaj dónképen hydrophil kol1oidok,melyekre jellemző a habzás tüneménye. Már igen kis mennyiségben lévő szennyezés, ha ha.bzás még nem is jelentkezik a rázáskor, persistensebb buborékok alakjában mutatkozik. Az eljárás fontos közegészségi szempontból, mert lehetővé teszi,hogy az ivóvíz szennyezéséről már a helyszíni szemle alkalmával tájékozódjunk. Az eljárást É53
